9 °C
A Euclid Konzorcium az ESA-val és az NASA-val együttműködve tervezte, építette meg és működteti az űrtávcső műszereit, valamint adatfeldolgozó rendszerét. A küldetés célja, hogy hat év alatt feltérképezze az extragalaktikus égbolt egyharmadát, és olyan adatokat szolgáltasson, amelyek betekintést nyújtanak az ezidáig ismeretlen kozmológiai komponensek, a sötét anyag és a sötét energia tulajdonságaiba is.
A Euclid nagy pontossággal méri fel a galaxisok morfológiai tulajdonságait és azok térbeli eloszlását, hogy megválaszolhassa az asztrofizika és a kozmológia legizgalmasabb kérdéseit. Ehhez a nagy felbontású látható tartományú képalkotó műszerét (VIS) használja, míg a közeli infravörös műszer (NISP) kulcsfontosságú a galaxisok távolságának és tömegének megbecslésében.
A Euclid azt a három területet térképezte fel, ahol több tucat alkalommal áthalad majd, és mélyebb, részletgazdagabb felvételeket fog készíteni. Egy hétnyi megfigyelés alatt, mindhárom területet egyszer átpásztázva 26 millió galaxist észlelt, a legtávolabbiak akár 10,5 milliárd fényévnyire is lehetnek. A James Webb űrtávcső felvételeihez képest hatalmas területet lefedő három mozaik számos csillagot, galaxishalmazt, aktív galaxismagot és tranziens jelenséget tartalmaz, alapot teremtve asztrofizikai kutatási témák sokaságához.
A felvételek a három égboltterületről online is böngészhetők az ESASky-on, ide kattintva:
"A Euclid ismét bizonyítja, hogy az egyik leghatékonyabb felfedező eszközünk. A galaxisokat a lehető legnagyobb léptékben térképezi fel, lehetővé téve számunkra, hogy feltárjuk kozmikus történelmünket és azokat a láthatatlan erőket, amelyek alakítják univerzumunkat" – idézték a közleményben Carole Mundellt, az ESA tudományos igazgatóját. "A felmérésből származó első adatok közzétételével egy valódi kincsesbányát nyitunk meg a tudósok számára, hogy elmerülhessenek benne és választ találjanak a modern tudomány legérdekesebb kérdéseire" - tette hozzá.
A Euclid hat év alatt több mint 1,5 milliárd galaxisról készít képeket. Az adathalmaz hatalmas kihívás a kutatóknak a galaxisok azonosítása, elemzése és katalogizálása terén. A szakértők irányításával a közösségi tudományra és önkéntesek bevonására is épített mesterséges intelligencia (MI) algoritmusok fejlesztése kulcsszerepet játszik a folyamatban.
"Fordulóponthoz érkeztünk abban, hogyan kezeljük a nagyszabású csillagászati felméréseket. Az MI alapvető és nélkülözhetetlen része a folyamatnak ahhoz, hogy teljes mértékben kiaknázhassuk a Euclid hatalmas adatállományát" – emelte ki a tájékoztatóban Mike Walmsley, a Torontói Egyetem kutatója.
A távoli galaxisokból érkező fényt az előtérben lévő látható és sötét anyag elhajlítja és torzítja. A jelenséget gravitációs lencsézésnek nevezik, és a Euclid arra használja, hogy feltérképezze, hogyan oszlik el a sötét anyag az univerzumban. Ha a torzulások nagyon nyilvánvalóak, azt erős lencsézésnek nevezik. Ezzel olyan jelenségek figyelhetők meg, mint az Einstein-gyűrűk, az ívek és a többszörös képként megjelenő lencsék. Egy kezdeti MI-modell általi szűrés, ezernyi önkéntes véleménye, valamint szakértői ellenőrzés után a kollaboráció közzéteszi az 500 erős lencsejelöltet tartalmazó katalógust is.
"Mindig izgalmas részt venni az adatok korai vizsgálataiban, látni, ahogy a szimulációink alapján elképzelt módon alakul az égbolt felmérése. Csoportunk tagjai dolgoznak például a Euclid-adatok más égbolt-térképekkel való összehasonlításán, a sötét energia detektálásának legújabb módszerein, és a kollaboráció működtetésében is jelentős szerepet vállalnak számos munkacsoportban" – idézték a tájékoztatásban Kovács Andrást, a HUN-REN CSFK tudományos munkatársát, a projektben az MTA Lendület programjának támogatásával résztvevő magyar Euclid csapat szakmai koordinátorát.
"A Euclid teljes potenciálját - melynek köszönhetően a kozmikus háló nagyskálás szerkezetéből többet megtudhatunk majd a sötét anyagról és a sötét energiáról - csak akkor érjük el, amikor a teljes felmérés befejeződik. Ugyanakkor már ez az első Q1 adathalmaz is egyedülálló bepillantást nyújt a galaxisok nagyskálás elrendeződésbe, és a galaxisok időbeli fejlődéséről is fontos információkkal szolgál" – hangsúlyozta a közleményben Clotilde Laigle, a Euclid tudósa, aki a párizsi Asztrofizikai Intézetben dolgozik.
A Euclid következő adatközlése 2026 októberében várható, és a tervek szerint legalább két kisebb és két nagyobb adatközlés érkezik még 2031 előtt, amely a Euclid fő felmérésének befejezési dátuma.
