Magyarországon még nem annyira közismert a longevity fogalma, sokan talán még nem is találkoztak ezzel a kifejezéssel. Tulajdonképpen a hosszú élet fogalmát jelöli, és a várható életkorra, illetve annak növekedésére vonatkozik. A várható élettartam egy statisztikai mutató, amely azt jelzi, hogy hány évet élhet egy ember egy adott országban vagy társadalomban. A longevity sok tényezőtől függ, beleértve a genetikai adottságokat, az életmódot, az étkezési szokásokat, a környezeti hatásokat és a társadalmi környezetet. A hosszú élet titka tehát nem csupán a hosszú években rejlik, hanem abban is, hogyan érhetjük el azt.
Az Európai Unióban a várható élettartamot rangsoroló lista élén 83,3 évvel Spanyolország áll, a második Svédország (83,1 év), a harmadik pedig Olaszország és Luxemburg (82,7-82,7 év). Az északi országok kiemelkedően magas várható élettartammal és jó egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, míg Bulgária vagy éppen Románia alacsonyabb értékeket mutat. A nyugat-európai és a mediterrán területeken a várható élettartam szintén az európai átlag feletti.
Magyarország hátulról az ötödik a listán 74,3 évvel, azaz nálunk kilenc évvel rövidebb a várható élettartam, mint a rangsort vezető Spanyolországban.
A Longevity Magazin a fentieken kívül vármegyei felosztásban közzétette a születéskor várható átlagos élettartami adatokat a 2023-as évre, melyekből kiderült, hogy Magyarországon belül nagy eltérések vannak. A magazin főszerkesztője azt mondta az InfoRádióban, hogy a nyugat-magyarországi régiókban egyértelműen magasabb a várható átlagos élettartam. Az első helyen Győr-Moson-Sopron vármegye szerepel (férfiak: 74,5 év, nők: 80,5 év), majd Pest, Zala, Veszprém és Csongrád-Csanád a sorrend, vagyis az első négyben nincs kelet-magyarországi vármegye.
Ujhelyi Nelli tájékoztatása szerint Borsod-Abaúj-Zemplénben vannak a legkedvezőtlenebb adatok, ahol a férfiak 71, míg a nők 77 évig élnek átlagosan. A fővárosban az átlaghoz képest kimagaslóan jó a helyzet, hiszen a nők születéskor várható élettartama 80,56 év, míg a férfiaké 74,83 év. A táplálkozáskultúra-kutató szakember szerint túlzott leegyszerűsítés lenne azonban azt mondani, hogy anyagi, életszínvonalbéli különbségek okoznák a keleti és a nyugati vármegyék közötti körülbelül tízszázalékos eltérést.
Mint fogalmazott, egy ilyen összehasonlításban „a legfontosabb támpont az úgynevezett kék zóna koncepció”. A világon öt híres kék zóna található.
A kék zónáknak nevezett helyeken élnek a Föld legidősebb és legegészségesebb emberei, akik a világon a legnagyobb arányban érik el a százéves kort.
Az öt kék zóna közül kettő Európában van: az egyik az olaszországi Szardínia-sziget, a másik a görögországi Ikaria-sziget.
Ujhelyi Nelli kiemelte: kutatók feltárták, hogy az ott élők elsősorban az egészséges életmódjukból adódóan élnek ennyire kiemelkedően hosszú ideig. „Ezekben a kék zónákban a mi hétköznapjainkhoz képest talán egyszerűbbnek mondható életmódot élnek az emberek. Rendszeresen mozognak, főleg olyan élelmiszereket fogyasztanak, amelyeket helyben, akár saját maguk termelnek. Nagyon erős közösségi kapcsolódások vannak az idősek között és családon belül egyaránt” – jegyezte meg a Longevity Magazin főszerkesztője.
Mint mondta, ezen szempontok mentén haladnak tovább a hazai kutatásokkal, hogy a magyar kék zónák jellemzőit is részleteiben feltárhassák. Ujhelyi Nelli hangsúlyozta: arra szeretnének majd rávilágítani, hogy melyek azok a tényezők, amelyekkel növelni tudjuk az élettartamunkat.
A KSH interaktív korfáján az 1870-es évektől egészen 2070-ig nézhetjük meg, hogyan alakul a hazai lakosság életkor-összetétele. Természetesen a 2024 utáni időszak kutatási adatokra alapuló becslés csupán, de jól jelzi az életkor-növekedés tendenciáját.
Az adatokból kiderül, hogy ma a 90 évet és az afeletti kort megélők a hazai lakosság 0,6 százalékát teszik ki, ami összesen 57 684 főt jelent. Az idős korosztály, vagyis az 1933 és előtte született népesség 76,4 százaléka nő és csak 23,6 százaléka férfi. A nemek közti különbség a magasabb életkornál a legjelentősebb. Egészen a 60. életévig szinte hasonló arányban élnek nők és férfiak hazánkban, ekkortól azonban a korfa elmozdul a nők javára, és fokozatosan csökken a férfi lakosság száma. Olyannyira, hogy 100 éves kor felett szinte csak nőket találunk hazánkban.