Infostart.hu
eur:
360.32
usd:
315.51
bux:
144128.45
2026. július 21. kedd Dániel, Daniella
Albin Kurti koszovói miniszterelnök, az Önrendelkezés párt vezetõje szavazata leadása elõtt az a koszovói elõrehozott parlamenti választásokon Pristinában 2026. június 7-én. A voksolás már a harmadik parlamenti választás az országban 18 hónapon belül. Albin Kurti kormánya 2021 óta vezeti Európa legfiatalabb államát.
Nyitókép: MTI/AP/Visar Kryeziu

Győzött a kormánypárt, de nagy csata jön a hatalomért Koszovóban

A kormányzó, baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) nyerte meg a vasárnapi parlamenti választást Koszovóban – derült ki a választási bizottság legfrissebb, a szavazatok 99,4 százalékának feldolgozottsága alapján közölt adataiból hétfőn.

A jelenlegi miniszterelnök, Albin Kurti vezette Önrendelkezés a voksok 42,92 százalékát szerezte meg, ami ugyan elegendőnek bizonyult az első helyhez, de elmaradt a korábbi választásokon elért eredményétől, 2025 decemberében például 51 százalékot ért el a párt. A mostani eredmény nem lesz elég ahhoz, hogy az Önrendelkezés önállóan alakítson kormányt.

A várakozások szerint a következő hetekben kemény koalíciós tárgyalásokra lehet számítani.

Albin Kurti a pristinai főtéren összegyűlt támogatóinak éjszaka azt mondta, hogy pártja 2021 óta immár negyedszer nyert választást. Hangsúlyozta: az eredmény azt bizonyítja, hogy a következő évek is az Önrendelkezés kormányzásáról szólnak majd.

A második helyen a korábban Hashim Thaci volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) végzett a szavazatok 21,06 százalékával, míg a harmadik a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) lett 17,61 százalékkal. A negyedik helyet Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja szerezte meg 7,18 százalékkal. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba.

A nemzeti kisebbségeknek húsz garantált hely jut a parlamentben, tíz a szerb kisebbségnek, tíz pedig a többi nemzeti közösségnek. A szerbeknek fenntartott helyek mindegyikét a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerezte meg.

A választási részvétel a hivatalos adatok szerint alacsonyabb volt a korábbi parlamenti választásokhoz képest, az előzetes eredmények szerint a választásra jogosultak 36,81 százaléka járult az urnák elé.

A választási bizottság várhatóan csütörtökig közli a végleges eredményeket.

Az utóbbi 16 hónapban három parlamenti választást tartottak Koszovóban.

A 2025. februári választáson az Önrendelkezés szerezte meg a legtöbb voksot, de a kormányalakítási kísérletek rendre kudarcot vallottak, ami hónapokra politikai patthelyzetet teremtett az országban. A tavaly decemberi előre hozott választástól a válság megoldását remélték, Albin Kurtit idén februárban választották meg miniszterelnöknek, ám miután a parlamentnek májusban nem sikerült megválasztania az új köztársasági elnököt, ismét előre hozott választást írtak ki.

Címlapról ajánljuk
Szabados Gábor: így járatták csúcsra a bevételi lehetőségeket a foci-vb-n

Szabados Gábor: így járatták csúcsra a bevételi lehetőségeket a foci-vb-n

A dinamikus jegyárazással óriásit nőttek a jegyárbevételek, a tévéjogok ára is megnőtt, különösen a „hidratációs szünetnek” elnevezett kötelező reklámszünet miatt, és a kaotikusnak tűnő reklámtáblás szponzori megjelenésekből is minden morzsát kifacsart a FIFA – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Szabados Gábor sportközgazdász.

Havasi Bertalan: lefoglalási céllal megjelent az ügyészség a Fidesz szervereit biztosító központban – Magyar Péter is reagált

Az ügyészség nyomozói előzetes bejelentés nélkül kedden megjelentek a Fidesz szervereit biztosító központban azzal a szándékkal, hogy lefoglalják a párt teljes kommunikációs rendszerét és adatbázisait – közölte a Fidesz kommunikációs igazgatója. „Várjuk az ügyészségi tájékoztatót” – reagált Magyar Péter miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.07.21. kedd, 18:00
Deák András
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunatársa
Drasztikus fordulat Magyarországon: teljesen átalakul az egyik legfontosabb ágazat

Drasztikus fordulat Magyarországon: teljesen átalakul az egyik legfontosabb ágazat

A magyar agráriumot, azon belül a takarmányipart és az állattenyésztést is példátlan kihívások elé állítja a klímaváltozás, a felvásárlási árak drasztikus csökkenése, valamint a növekvő önköltségek. Bár a növénytermesztők, illetve a tej- és sertéságazat szereplői jelenleg súlyos veszteségeket könyvelnek el, Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója szerint a precíziós technológiákra és az alternatív alapanyagokra való átállás, valamint a termelés nyugatról keletre történő áthelyeződése hosszú távon a hazai termelők javára válhat - írta az Agrárszektor.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×