Az amerikai szőlőkabóca jelenléte hazánkban már nem újdonság. Mostanra az általa terjesztett fitoplazma nevű betegség, amely a szőlő aranyszínű sárgaságát okozza a Balatonboglári borvidék minden ültetvényén felbukkant már. Egyes pesszimista vélemények szerint, akár végzetes pusztítást is okozhat a kártevő és az általa terjesztett betegség. Minderről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatta a sonline.hu-t.

Az amerikai szőlőkabócát Magyarországon első ízben Somogy vármegye déli részén, Csurgón találták meg 2006-ban. Azóta a vármegyei kormányhivatal növényvédelmi szakemberei folyamatosan végzik a rovar csapdázását. A rovar a vármegye számos szőlőültetvényében megtalálható. Hazánkban a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget először 2013-ban észlelték. A Balatonboglári borvidéken a betegség kórokozóját már kimutatták szőlő növényből. Ennek ellenére fontos leszögezni, hogy a termelők saját érdeke is ültetvényeik rendszeres ellenőrzése, valamint a megfelelő növényvédő szerek helyes alkalmazása. Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre állami támogatás is igénybe vehető – írta sajtóválaszában a Nébih.

A hivatal arra is kitért: az amerikai szőlőkabóca számára még a téli hideg sem ellenség, ugyanis tojás alakban, a tőke kétéves részén, a foszló kéreg alatt telel át. A lárvák kelése időjárástól és az ültetvény fekvésétől függően elhúzódó, május közepétől egészen július első dekádjáig tarthat. Öt lárvastádium után az imágók az időjárás függvényében július elejétől–közepétől jelennek meg és szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig megfigyelhetőek. A rajzáscsúcs időjárástól függően július vége és augusztus közepe közötti időszakra esik. A kórokozóval fertőzött növényállományban a fiatal, L1-L2-es lárvák táplálkozásuk során már képesek felvenni a fitoplazmát. Az egyedek fertőzőképessége körülbelül 4-5 hét múlva alakul ki. Bármilyen fejlődési stádiumban vannak, egész életük során fertőzőképesek maradnak.

A védekezésre legalkalmasabb időszak, amikor a lárvák elérték a harmadik, negyedik fejlődési fokozatot (L3-L4), ami általában a szőlő virágzása idejére vagy közvetlenül a virágzás utáni időszakra esik. Azokban a termő ültetvényekben, amelyekben az előző tenyészidőben kimutatták az amerikai szőlőkabóca jelenlétét, kifejezetten ajánlott a lárvák ellen védekezni a nagyobb fertőzésveszély miatt. Tél végi lemosó permetezéssel – úgy mint napraforgó olaj, lecitin – a fás részeken telelő kabócatojások gyéríthetők. A szaporítóanyag-előállítóknál pedig függetlenül a kabóca előfordulásától kötelező a vektor elleni védekezés is. A Nébih felhívta a figyelmet, hogy a lárvák és az imágók elleni védekezésre több – a szőlőmolyok ellen is engedélyezett – rovarölő szer alkalmazható (pl. acetamiprid, lambda-cihalotrin, deltametrin, spinozad, tau-fluvalinát hatóanyagú permetező szerek) – számolt be a vármegyei hírlap.