Ahogy arról az Infostart is beszámolt, hétfőre száz fölé emelkedett a halálos áldozatok száma az Egyesült Államok délkeleti, hurrikán és árvíz sújtotta államaiban. A legtöbben Észak-Karolina állam egyik, hegyek között fekvő városában, Asheville-ben haltak meg. A Helene hurrikán négyes fokozatú viharként múlt csütörtökön éjszaka ért partot Florida északnyugati részén, ahol számos lakóépületet döntött romba, és több utcát tengervízzel árasztott el. Az okozott szélkárok és a nyomában járó súlyos esőzések az Egyesült Államok öt államát – Florida, Georgia, Dél- és Észak-Karolina, Tennessee – érintették súlyosan.

Georgia állam legnagyobb városában, Atlantában két nap alatt 280 milliméternyi csapadék esett, amivel csaknem 140 éves rekord dőlt meg. Észak-Karolinában volt olyan település (Spruce Pine), ahol keddtől szombatig 610 milliméter csapadékot jegyeztek fel. A hatóságok jelenleg is a károk elhárításán és helyreállításán dolgoznak, vasárnap reggel még mintegy kétmillió fogyasztónál szünetelt az áramszolgáltatás.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Must See Florida (@mustseeflorida) által megosztott bejegyzés

Simon Gergő meteorológus a hurrikánok kialakulásáról és vonulásáról beszélt részletesen az InfoRádióban. Mint mondta, a hurrikánok forgó mozgást végző trópusi ciklonok, de a közhiedelemmel ellentétben nem forgószelek. A különböző műholdképeket összehasonlítva a trópusi ciklonok hasonlók az európai időjárást alakító, mérsékelt övi ciklonokhoz, viszont a hurrikánok „teljesen máshogy táplálkoznak”. Ugyanis míg a mérsékelt övi ciklonok a hideg és a meleg levegő találkozásából létrejövő perturbációban alakulnak ki, addig

a trópusiak alulról építkeznek, vagyis a meleg tengervízből felszabaduló látens hő adja az energiát a létrejöttükhöz.

A HungaroMet munkatársa hozzátette: a trópusi ciklonok a trópusi éghajlati övben képződnek, ahol a tengervíz hőmérséklete a vízfelszínen általában 24-26 Celsius-fok, és a párolgás által felszabaduló látens hő hatására záporok, zivatarok jönnek létre. Mindez azt jelenti, hogy a hurrikánok többlépcsős folyamat végeredményeként alakulnak ki. Közben különböző kísérő jelenségek vehetők észre, ilyenek például a trópusi hullámok, a trópusi depressziók és a trópusi viharok, és utóbbiakból keletkezhetnek a hurrikánok. A trópusi depressziók több, erősebb zivatar képződésével, illetve ezek egymást gerjesztő folyamatai révén alakulnak ki különféle forgó mozgások hatására.

Az egyes fokozatokat az átlagos szélerősség alapján lehet elkülöníteni egymástól. Ha például a forgó mozgásban lévő zivatarrendszer eléri a 40 km/órás átlagos szélerősség-határt, akkor trópusi depresszióról beszélünk.

Ez akkor fejlődhet trópusi viharrá, ha az óceánon továbbhaladva olyan pályára áll be, ahol további jelentős víztömeget, látens hőt tud bekebelezni.

A viharoknál már 62 km/óra a küszöb, és ezeket már nagyon jól lehet detektálni a műholdképeken, így viszonylag megbízható előrejelzéseket lehet tenni.

Simon Gergő hozzátette: a múlt héten a floridai térségben egy olyan közegbe került a trópusi vihar, ahol „gyorsan, nagyon könnyen meg tudott erősödni”, és olyan pályán haladt tovább, ahol érintkezett a szárazfölddel, így hurrikánná alakult át. Ez tehát a Helene hurrikán kialakulásának a háttere. „Amikor hurrikánról beszélünk, megjelenik a jellegzetes szem, illetve a jellegzetes felhőfal struktúra, és ebben az esetben a szélhatár már 118 km/óra” – magyarázta a meteorológus.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

NBC 6 South Florida (@nbc6) által megosztott bejegyzés

A hurrikánokat a Saffir–Simpson-féle skála alapján lehet kategorizálni a hosszan tartó szelek erősségének vizsgálatával. A hurrikánskálát 1969-ben fejlesztette ki Herbert Saffir építőmérnök és Bob Simpson meteorológus, a Nemzeti Hurrikán Központ akkori igazgatója. A trópusi viharokat az adott hurrikán szemét körbeölelő, felhőfalban fújó átlagos szélsebesség alapján sorolják be. Öt kategória van, melyek a következők:

A Helene hurrikán négyes fokozatú trópusi viharként jelent meg, ami Simon Gergő megfogalmazása szerint már „pusztító erejű hurrikánnak” nevezhető. Felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a nagy szélsebesség és szélerő okozhat károkat, hanem különféle kísérőjelenségei is lehetnek a hurrikánoknak, mint például a tengerárak, melynek következtében nagy területeket önthet el a víz. Megjegyezte, hogy a Helene hurrikánhoz hasonló trópusi viharok idején rövid idő alatt akár 500-1000 milliméternyi csapadék is lehullhat, vagyis a szél mellett az utóhatásra is mindig figyelniük kell a szakembereknek.

A floridaiak abban bíznak, hogy a Helene hurrikán korábbi, más hurrikánokhoz hasonlóan a szárazföld fölött lelassul. Simon Gergő ezzel kapcsolatban megjegyezte: a trópusi ciklonok táptalaját a meleg tengervíz, illetve az abból felszabaduló látens hő adja, de

ahogy a hurrikán megérkezik a szárazföld fölé, „már nem nagyon tud miből táplálkozni, ezért fokozatosan gyengül, veszít az erejéből, megszűnik az energia-utánpótlása”.

A Helene hurrikánhoz hasonló trópusi viharok általában három-négy napig tombolnak, de ezt befolyásolják az adott térség időjárási körülményei is. A HungaroMet munkatársa jelezte: akár előfordulhat az is, hogy Helene érinti a szárazföldet, majd ismét visszafordul a Mexikói-öböl felé, és újjáéled. Mint mondta, magának a hurrikánnak a kialakulása egy hosszabb folyamat, az elvonulása viszont a legtöbb esetben néhány napig tart attól függően, hogy meddig halad olyan közegben, ahonnan táplálkozni tud.

(A nyitóképen: kidőlt fák és törmelékek a floridai Treasure Islanden, miután a Helene hurrikán elhagyta a tengerpartot.)