Az augusztus 6-án felbocsátott Hosszú Menetelés 6A rakéta szállította az első műholdcsomagot, amelynek célja, hogy a Starlink (Elon Musk SpaceX) által kínált műholdas szélessávú szolgáltatás kínai riválisa legyen. Ám a műholdak elengedése után a kínai rakéta több száz darabra tört, eddig ismeretlen okokból. Az Egyesült Államok Űrparancsnoksága, a Pentagon egyik egysége napokkal később közölte, hogy több mint 300 darab törmeléket észlelt alacsony Föld körüli pályán, bár szerintük nincs közvetlen veszélyben a Nemzetközi Űrállomás és kínai űrállomás - írta a vg.hu.

A LeoLabs amerikai űrkutató cég szerint az esemény legalább 700 darab űrszemetet hozhat létre, amelyek mintegy 500 mérfölddel a Föld felett lebegnek, így

ez lesz a történelem egyik legnagyobb rakétatörése.

A Starlink szerint a törmelék nem jelent jelentős közvetlen kockázatot a flottájára, de a töredékek valószínűleg évtizedekig az űrben maradnak a nagy magasságban bekövetkezett esemény miatt.

A NASA szerint gondot okoz Peking nemtörődöm hozzáállása az űrszeméthez

Az amerikai űrkutatási hivatal az elszabadult kínai rakétákkal kapcsolatos információhiányt nehezményezi, míg Peking arra panaszkodott, hogy a Starlink műholdak miatt a kínai űrállomás többször is kénytelen volt irányt változtatni, hogy elkerülje az ütközést.

Amikor egy műholdakat szállító hordozórakéta eléri a kijelölt pályát, általában elengedi a hasznos terhét, majd utoljára a pályájával ellentétes irányba indítja el hajtóműveit, hogy csökkentse a magasságát, s a légkörbe essen. A cél az, hogy elégjen a légkörben anélkül, hogy űrszemetet hagyna maga után. A rakéták egy részéből azonban űrszemét lesz.

A LeoLabs tanulmánya szerint Kína hozzájárulása az űrszeméthez kioltotta Oroszország és az Egyesült Államok szemétcsökkentési erőfeszítéseinek hatását. Most Kína és az Egyesült Államok nagyjából ugyanannyi rakétatesttel rendelkezik alacsony Föld körüli pályán, míg Oroszország a teljes tömeg felét teszi ki, szemben a 2003-as háromnegyeddel.