Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Nyitókép: Wikipédia/James Gathany/CDC

Szakértő elárulta, kell-e félni a magyarországi tigrisszúnyogoktól

Amennyire jó a mókus "marketingje", olyan rossz a tigrisszúnyogé – mondta az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója. Garamszegi László biológus szerint az invazív tigrisszúnyog potenciálisan valóban számos kórokozót terjeszthet, Magyarországon azonban még egy egy példányban sem találták meg például a nyugat-nílusi láz vírusát.

Potenciálisan veszélyes a tigrisszúnyog, képes különböző kórokozókat terjeszteni, de nagy a különbség a potenciális terjesztés és a tényleges terjesztés között – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Garamszegi László biológus, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója.

"A mi feladatunk az, hogy monitorozzuk, ténylegesen milyen kórokat terjesztenek, és ez alapján kell megfogalmazni, hogy szükséges-e esetleg valamilyen járványügyi intézkedést tenni. Jelen pillanatig magyarországi tigrisszúnyogban kórokozót nem találtunk" – tisztázta.

Ezek a szúnyogok leginkább a lakott területeket kedvelik, egy sor nagyvárosban előfordulnak, így Budapesten is nagyon sok van belőlük különböző kerületekben. A térkép alapján rekonstruálni tudják, hogy Magyarország délnyugati területein elég gyakorinak tekinthető, míg az ország északkeleti részében sokkal ritkább; hosszú távon szerinte mindenképpen számíthatunk arra, hogy más területeken is meg fog jelenni a tigrisszúnyog.

A felvetésre, hogy ha ennyire ártatlan, akkor miért félünk tőle mégis, a biológus érdekes magyarázatot adott.

"Van itt egy marketinghatás; nem mondanám azt, hogy tőlük jobban kéne félni, mint a többi, már az országban lévő szúnyogtól.

Körülbelül 50 endemikus csípőszúnyog él Magyarországon, ebből körülbelül 10-15 csípi is az embert.

Ezek közül is képes több faj például a nyugat-nílusi láz kórokozóját terjeszteni, tehát nem kell egyelőre jobban félnünk az invazív szúnyogoktól, mint a jól ismert magyarországiaktól. Azért mindenképpen oda kell figyelni ezekre a szúnyogokra, mert potenciálisan több kórokozót tudnak terjeszteni" – mondta Garamszegi László, és jelezte, vannak egzotikus kórokozók, például a chikungunya vagy a dengue-láz, amelyeke képesek terjeszteni, emiatt is figyelni kell rájuk, hogy a jövőben a behurcolt kórokozók terjesztésében milyen szerepet játszanak majd.

A biológus szerint korai a vészharangokat megkongatni, mert a vizsgálataikból úgy tűnik, ilyen kórokozókat még nem lehet magyarországi szúnyogokban kimutatni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Vége a nagy álmoknak: mégsem a hidrogén hozza el a zöld áttörést a közlekedésben?

Vége a nagy álmoknak: mégsem a hidrogén hozza el a zöld áttörést a közlekedésben?

Az évtized elején a hidrogénre sokan még alapvetően, mint az energiaátmenet „svájci bicskájára” tekintettek, mára azonban egyre több jel utal arra, hogy a régóta várt hidrogénforradalom a közlekedésben is elmarad. Miközben a hidrogénes járművek piaca megtorpant, a töltőinfrastruktúra fejlesztése akadozik, és az akkumulátoros elektromos technológiák gyorsan teret nyernek, a hidrogén alkalmazási köre egyre szűkül. Bár a nehézgépjárművekről sokáig kecsegtető piacként beszéltek, globális trendek, és főleg a kínai tapasztalatok azt mutatják, hogy e területen is legfeljebb kis részesedése lehet ennek az üzemanyagnak, így legfeljebb a hajózás és a légiközlekedésben juthat szerephez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×