Európa egyre gyakrabban szembesül olyan intenzív hőséggel, amellyel az emberi szervezet nem tud megbirkózni, mivel az éghajlatváltozás tovább növeli a hőmérsékletet - közölte hétfőn az EU Kopernikusz éghajlatfigyelő szolgálata és a Meteorológiai Világszervezet. - írja az ATV a Reuters cikkére hivatkozva.

Az európai éghajlatról szóló jelentésben a Copernicus és a WMO rámutatott a tavalyi szélsőséges körülményekre, köztük a júliusi hőhullámra, amely Dél-Európa 41 százalékát erős, nagyon erős vagy szélsőséges hőstresszbe sodorta - ez volt a legnagyobb terület Európában, ahol a feljegyzések szerint ilyen körülmények uralkodtak. A szélsőséges hőség különösen a szabadban dolgozók, az idősek és a már meglévő betegségekben, például szív- és érrendszeri betegségekben és cukorbetegségben szenvedők számára jelent egészségügyi kockázatot.

Olaszország egyes részein tavaly júliusban a szokásosnál 7 százalékkal több halálesetet regisztráltak, az áldozatok között volt egy 44 éves férfi, aki útburkolati jeleket festett az északi Lodi városában, majd összeesett és meghalt.

A hőstressz a környezetnek az emberi szervezetre gyakorolt hatását méri, olyan tényezőket kombinálva, mint a hőmérséklet, a páratartalom és a szervezet reakciója, hogy megállapítson egy "érzésre" jellemző hőmérsékletet. Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Görögország egyes részein 2023-ban akár tíz napon keresztül is előfordult extrém hőstressz, amelyet a 46 Celsius-fok feletti "érzés szerinti" hőmérsékletként definiáltak.

A jelentés szerint a hőség okozta halálesetek száma az elmúlt 20 évben mintegy 30 százalékkal nőtt Európában. Az EU környezetvédelmi ügynöksége a múlt hónapban sürgette a kormányokat, hogy készítsék fel az egészségügyi rendszereket az éghajlatváltozásra, és uniós szabályokat sürgetett a szabadban dolgozók extrém hőségtől való védelmére.

Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense. A jelentés szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása volt a legnagyobb oka a tavalyi rendkívüli hőségnek.