Infostart.hu
eur:
386.09
usd:
331.47
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Nyitókép: Pixabay

Meglepő módszerrel javították az emberi memóriát tudósok

Egy új kísérlet annak nyomába eredet, hogy vajon javíthatják-e a lézersugarak a rövidtávú memóriát.

A rövid távú memória mindössze "hatóideje" 15-30 másodperc. Egy információ ezután vagy elfelejtődik, vagy, ha fontos dologról van szó, átkerül a hosszú távú emlékezetbe. Ez a mechanizmus az agyat védi a túlterhelődéstől. Ennek a fajta memóriának a működését, illetve egy bizonyos lézertechnológia, a transzkraniális fotobiomoduláció (tPBM) rá gyakorolt hatását vizsgálták a brit Birminghami Egyetem és a kínai Pekingi Normal Egyetem kutatói - írta a hvg.hu a science.org alapján. Egy nem invazív fénymegvilágítási módszerről van szó, amely 600 és 1100 nanométer közötti hullámhosszon célozza meg az agyat.

A tudósok érdekes eredményre jutottak. 90 önkéntest vontak be a vizsgálatokba, 18 és 25 év közötti férfiakat és nőket. 1064 nanométer hullámhosszúságú lézerfénynek tették ki az agyuk egy meghatározott részét, majd emlékezniük kellett képernyőn megjelenő elemek színére és tájolására. Akik 12 percig kaptak lézerkezelést sokkal jobban emlékeztek, és akár 25 százalékkal javult a teljesítményük az inaktív lézeres kezelésnek kitett kontrollcsoporthoz képest - ekkora különbség nem lehetett véletlen.

A szakemberek reményei szerint ez az új módszer segíthet a figyelemhez kapcsolódó betegségekkel, például a figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenességgel (ADHD) élő emberek kezelésében.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×