Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin
Nyitókép: Pixabay.com

Rengeteg áramot adnak, cserébe nem kérnek semmit – az algák

Az eddig ismert fajoknál akár tízszer nagyobb áramtermelésre képes zöldalgatörzset azonosítottak a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai. Tóth Szilviát, a Növénybiológiai Intézet munkatársát kérdezte az InfoRádió Szigma - A holnap vílága című tudományos magazinműsora.

Sikerült egy olyan algatörzset azonosítani magyar tudósoknak, amelynek az áramtermelő képessége mintegy tízszerese az eddig ismert és ismertetett fajokéhoz képest – mondta el az InfoRádió Szigma – A holnap világa című tudományos magazinműsorában Tóth Szilvia, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének munkatársa.

Az algák fotoszintézis segítségével fejlesztenek áramot. "Az algák fotoszintézist végző élőlények, ami azt jelenti, hogy a napfény energiáját használják, ennek segítségével cukrokat és egyéb anyagcseretermékeket állítanak elő víz felhasználásával és a légköri szén-dioxid megkötésével" – részletezte Tóth Szilvia.

Az algákkal kapcsolatban – mint folytatta – az az érdekes, hogy a fotoszintetikus elektrontranszportból származó elektronok egy része kijut a sejtből, és ott különböző anyagokat képes redukálni, tehát elektront nekik átadni.

"Van egy közvetítő molekula, amelynek nagyon hatékonyan képesek az elektronokat átadni, ez a közvetítő molekula redukál egy anód elektródot, és így keletkezik az áram; jól mérhető áramtermelési képességgel rendelkeznek ezek az algafajok" – ecsetelte.

Hogy mekkora áramról beszélünk, azt nehéz megfogalmazni, mert nyilván az alga mennyiségéről van szó. "Kisebb áramigényű eszközöket akár lehet is vele működtetni, mint például lámpák, mikroprocesszor, telefontöltés, ilyen méretekben tudjuk elképzelni, hogy használható az algák áramtermelése" – mutatott rá Tóth Szilvia.

Brit tudósok a tavalyi évben publikáltak cikket egy kutatásról, amelyben egy normál elem méretű minireaktorban helyezték el az algákat, ehhez képest egy mikroprocesszort hónapokon keresztül tudtak működtetni; nagyobb méretben tehát nagyobb áramtermelés érhető el, de

"nem igényel nagy mennyiségű algát, hogy egy normális méretű berendezés működtethető legyen".

Az algákat a folyamat nem használja el, de nyilván őket is táplálni kell valamivel. Hogy elég-e erre a fény, arról azt mondta, nagyon fontos megválasztani, milyen tápoldatban neveljük az algákat, illetve az is fontos szempont, hogy az algák regenerálódásra képesek, akár hat hónapig is elvannak egy edényben.

"Az algák nagyon sokáig fennmaradnak különösebb mennyiségű tápanyagforrás nélkül is, egyszerű sókra, vízre van szükség, nem igényel speciális anyagokat az algák felnevelése, életben tartása" – hangsúlyozta Tóth Szilvia.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ki támadt Donald Trumpra, ez tudható eddig a merénylőről

Ki támadt Donald Trumpra, ez tudható eddig a merénylőről

Az amerikai hatóságok azonosították a szombat esti Fehér Házi Tudósítói Vacsorán történt lövöldözés elkövetőjét. A gyanúsított a 31 éves Cole Tomas Allen, egy kaliforniai mérnök és pedagógus, aki ellen már meg is történtek az első vádemelések.

Így csapott le a csernobili radiokatív por Magyarországra

A csernobili atomerőmű negyven évvel ezelőtti robbanásából származó radioaktív anyagok terjedését nagyban befolyásolták a légköri viszonyok, ezért Magyarországot nem keletről, hanem egy északi kitérő után, északnyugatról érték el először a szennyező részecskék - olvasható a HungaroMet Zrt.-nek az ipari baleset évfordulójára készített összefoglalójában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
Csernobil 40: mit tanult a világ minden idők legnagyobb ipari katasztrófájából?

Csernobil 40: mit tanult a világ minden idők legnagyobb ipari katasztrófájából?

1986. április 26-a óta Csernobil nemcsak a világ egyik legnagyobb ipari katasztrófájának a neve, hanem egy állandó viszonyítási pont: amikor a nukleáris energiáról beszélgetünk, szinte mindig ott van a háttérben. Ma, amikor egyszerre kell klímacélokat teljesíteni és ellátásbiztonságot garantálni, különösen fontos szétválasztani a félelmeket a tényektől, és megérteni, mit üzen Csernobil a jelennek. A Portfolio Checklist Extrában ezért kevésbé magát a 40 éve történt balesetet idézzük fel, sokkal inkább a következményeket és a tanulságokat vesszük sorra. Arról beszélgetünk, hogy Csernobil fényében hogyan érdemes ma gondolkodni a nukleáris energiáról a klíma- és ellátásbiztonsági vitákban, milyen tanulságokat épített be a nukleáris ipar a tervezésbe és az üzemeltetésbe, és hogy miért nem ismétlődhet meg ugyanaz a forgatókönyv napjainkban — mik azok a kockázatok, amelyek érdemben csökkenthetők, és hol vannak azok a határok, amelyekkel őszintén együtt kell élni. Vendégünk Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×