Noha van esélyünk lassítani a klímaváltozást, minden valószínűség szerint 2024 még melegebb év lesz, mint a 2023-as volt – vélekedett az InfoRádióban Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke.

"Nagyon nehéz azért azt megmondani, hogy az egyes időjárási szélsőségek mennyire az éghajlatváltozás eredményei, mennyire például az El Nino jelenség eredménye, hiszen tudjuk, hogy a déli féltekén létrejövő áramlási rendszernek ez a fázisa, amelyben most vagyunk, nagyon jelentősen meghatározza a bolygó éghajlatát, illetve az időjárási viszonyokat. Ennek ellenére az ezzel kapcsolatos tudományok egyre jobban fejlődnek, ki tudjuk mondani, egy-egy jelenség az ember okozta éghajlatváltozás nélkül mennyire lenne valószínű. Egy-egy múltbéli eseményről például már nagy valószínűséggel kimondhatjuk, hogy biztosan az emberi tevékenység okozta klímaváltozás eredménye" – fejtegette.

Példát is mondott: két és fél évvel ezelőtt Kanadában és az Egyesült Államok észak-nyugati részén közel 50 fokos hőség volt árnyékban több mint három napig.

"Az éghajlatváltozás felerősíti az egyéb, időjárással kapcsolatos hatásokat, de akár egy konfliktus vagy egy háború hatásait is, és még az éghajlati változások is kiválthatnak háborús hatásokat,

a szíriai háborúban például nagyon nagy szerepe volt a nagy szárazságnak" – mondta.

A döntéshozókat nem lehet csak felelőssé tenni: a politikusok 4-5 évben gondolkodnak, a céges döntéshozók pedig még ennél is rövidebb időtávért felelnek, a politikusok pedig szerinte "csak azért felelnek, hogy az emberek mit várnak el tőlük".

Amit rövid távon tenni lehet, hogy faültetés "helyett" próbáljuk a legnagyobb fákat megvédeni, ne nyirbáljuk, "ne csináljunk belőlük csutkákat", mérsékeljük a klímaváltozás ütemét a kibocsátások csökkentésével.

"Ha a választók ezt várják el, akkor a döntéshozónak sokkal könnyebb lépnie ezzel kapcsolatban" – mutatott rá, erre viszont egyelőre kevés országban lát példát, nincs ilyen választói nyomás.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy jómódú országokban könnyebb-e a klímatudatos létezés, azt mondta, nincs összefüggés az anyagi helyzettel.

"Ez azon múlik inkább, hogy milyen infrastruktúrát, milyen berendezkedést épített az adott ország, és ez inkább a helyi kultúrától, a helyi történelmi hagyományoktól függ. Hiszen ha úgy vannak kialakítva a városok, hogy kompaktak, nincsenek szuburbanizálva, nincsenek rákényszerítve az emberek, hogy autóval járjanak, könnyebb máshogy eljutni egyik pontból a másikba, akkor eleve úgy szocializálódnak az emberek, hogy nem kell annyi parkoló, nem kell annyi sáv, könnyebb gyalogolni, kerékpározni, tömegközlekedést szervezni.

Kilapult, külvárosiasodott várost nagyon nehéz gazdaságosan tömegközlekedéssel kiszolgálni.

Inkább strukturált városfejlesztési döntésről van szó, mint gazdaságiról, de persze, gazdagabb ország könnyebben meg is hozhatna meg ilyen döntést" – mondta.

Kis dolognak tűnhet, de nagy előrelépés a szemléletben, hogy egységesítik a telefonok töltését: "ilyen pici dolgokból jön össze az éghajlatváltozás" ugyanis.

"A városok kialakulása is sok kicsi dologtól függ, de nagyon meghatározza a közlekedésünket, a mobilitásunkat, így a kibocsátásunkat is, vagy az a kultúra, hogy mit csinálunk a karácsonyi szabadság idején, utazunk-e egy távoli helyre, vagy inkább befelé fordulunk, és a családdal vagyunk együtt."

Az éghajlatváltozás ügyét tehát szerinte nem egy dolog fogja megoldani, hanem "milliónyi kicsi", nem egy nagy technológiai áttöréstől kell mindent várnunk.