Amikor azt mondjuk, hogy a tudósok a klímaváltozást vizsgálják, akkor Vincze Miklós fizikus szerint nem az jut az emberek eszébe, hogy ezt egy laborban egy igazi fizikai kísérletként is lehet modellezni.
"A legtöbbször a klímaváltozást vagy úgy vizsgálják, hogy megnézik, mik a mérési adatok, vagy számítógépes modellezést alkalmaznak. A mi esetünkben arról van szó, hogy lehet modellezni a mérsékelt öv légkörzését egy olyan kísérletben, amely egy forgatott tartály, egyik oldalát fűtjük, a másikat hűtjük. Miért csináljuk ezt? Mert az Egyenlítőn mindig meleg van, a sarkvidék pedig hideg, illetve délen mindig melegebb van, mint északon. Ez a hőmérséklet-különbség hajtja az áramlásokat" - magyarázta az InfoRádióban a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet fizikusa.
Ámde a Föld viszonylag gyorsan forog (például a Vénusz bolygóhoz vagy más égitestekhez képest), és e forgás következtében jönnek létre azok az eltérítő hatások, amelyeket az időjárás-jelentésekből, a műholdképeken kerek vonalakként ismertünk meg, és ciklonoknak, anticiklonoknak nevezik őket.
Vincze Miklós és csapata azt vizsgálta meg tehát, hogy mit lehet tudni a klímaváltozásnak arról a részéről, amely tulajdonképpen mindenkit érdekel, vagyis hogy miként fog módosulni az időjárás jellege?
"A klímaváltozással kapcsolatban mindig arról hallunk, hogy a Föld átlaghőmérséklete hogyan változik, de valójában ami az időjárást befolyásolja elsősorban a mi vidékünkön, az az, hogy a sarkvidékek és az Egyenlítő közti hőmérséklet-különbség folyamatosan csökken, mégpedig azért, mert
a sarkvidék sokkal jobban melegszik, mint az Egyenlítő, sőt ez a különbség négyszeres.
Ez az, ami a légköri áramlásokat átrendezi" - figyelmeztetett.
Ezt "tesztelték" forgókádas kísérletben. Három kísérleti elrendezést is használtak, ezeket az alábbi városokban állították fel:
- Budapest
- Cottbus (Németország)
- Florida (USA).
"Nemzetközi csapat állt össze, arra voltunk kíváncsiak, hogy egy ilyen egyszerű modell alapján meg fogjuk-e érteni, hogy az időjárás, illetve annak az előre jelezhetősége hogyan fog változni. Az jött ki, hogy
amikor a hőmérséklet-különbség csökken, akkor romlik a jósolhatóság"
- jelentette ki.
Hogy a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válása is ennek a megfigyelt jelenségnek köszönhetők-e, arról Vincze Miklós azt mondta: "Attól függ, mit nevezünk szélsőségesnek. Extrém meleg, extrém hideg, ami minden korábbi rekordot megdönt? Ez tapasztalásunk szerint nem a különbségcsökkenés miatt lehet. De ami emiatt van, az az, hogy egyre inkább megjósolhatatlanná válik, hogy milyen jelenségek következnek az időjárásban" - ecsetelte.
Szerinte a kísérletek azért is fontosak, hogy az ember egyre többet tudjon, mi miért történik a bonyolult, sok tényezős éghajlati rendszeren belül.