eur:
392.69
usd:
363.27
bux:
65938.65
2024. február 29. csütörtök Elemér
Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Ötletből érték című kiadványának budapesti bemutatóján 2023. augusztus 22-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Farkas Szabolcs az Arénában: a publikálás a szabadalom halála

Utána bárki le tudja másolni az adott megoldást, és meg tudja valósítani – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke. Farkas Szabolcs szerint egy kutató Nobel-díjas elismerése GDP-növekedéssel járhat az adott állam számára, és az ország hírnevét is öregbíti.

"Az eddigi gyakorlat kifejezetten arra koncentrált, és a mai napig is így van ez, hogy a tudományos előmenetelhez minél magasabb besorolású publikációs tevékenységgel kell rendelkezni, ez az impaktfaktor. Amivel nincs semmi probléma, nyilván a publikáció is fontos, hogy a megfelelő tudományos eredmények ismertté váljanak, de azt kell látni, hogy a publikáció a szabadalom halála" – szögezte le az InfoRádió Aréna című műsorában Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke.

Ha tehát megjelenik egy publikáció egy találmányról, onnantól "azt bárki le tudja másolni, meg tudja valósítani, gazdasági hasznait ő fogja szedni".

"A szabadalom is publikálásra kerül, de maga a szabadalom biztosít egy megfelelő oltalmat, hogy a hasznosítást kizárólagosan a szabadalom tulajdonosa végezhesse. Ami nagyon fontos még, hogy

ha valaki publikál, az újdonságát egy későbbi szabadalmi jelentésnek saját maga rontja le"

– tette hozzá.

Hogy mit csináljon, aki publikálni akar - hiszen előre akar menni a tudományban, ráadásul ez egy verseny, mindenki gyorsan akar publikálni –, erre azt tanácsolta, első a levédetés.

"Nyújtson be szabadalmi bejelentést a legfontosabb információkkal kapcsolatban, utána egy bizonyos időn belül is publikálhat már. Maga a szabadalom is egy publikáció egyébként" – világított rá.

A kormányzatnak – folytatta – van egy olyan támogató célkitűzése, hogy például a doktori képzésben szerzett szabadalom is legyen figyelembe véve "egyfajta impakt faktorú publikációként", hiszen "egy tudományos előmenetelt alátámasztó eredmény".

Arról is beszélt, hogy egy-egy Nobel-díj odaítélése milyen jelentőségű egy ország számára.

"Plusz GDP-növekedést teremt az adott országban, ezen túl az adott ország renoméját is növeli. Nem kell említenem, hogy ebben az évben két Nobel-díjasunk is lett Karikó Katalin és Krausz Ferenc személyében, akiknek a kutatómunkája mellett végig ott van az iparjogvédelem; a munkájukat úgy tudták hosszú távon jól végezni, hogy szabadalmak kísérik azt. Ezekből a piaci előnyökből tudtak további kutatásokat végezni" – mondta.

Vagyis: Karikó Katalin és Krausz Ferenc is levédette, amit felfedezett, mielőtt leírta volna.

"Ami piacilag hasznosítható, azt védethették le,

persze a különböző információk között lehet különbséget tenni."

A nagyobb cégeknél márpedig ma már dolgozik olyan szakember is, aki tudja, egy szabadalom keletkezése alkalmával mi az, amit előre lehet publikálni, és mi az, amit csak a levédetés után érdemes.

"Ez a tudás hozzáférhető, egyetemeken vannak ilyen tudástranszfer-irodák, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala munkatársai is tudnak segítséget nyújtani" – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.01. péntek, 18:00
Kandrács Csaba
a Magyar Nemzeti Bank alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×