Infostart.hu
eur:
380.86
usd:
326.38
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
só sós salt
Nyitókép: Pixabay

Egy mindennapi mozdulat elkerülése óriásit segíthet az egészséges életben

Sokat sóz, keveset, csak néha vagy egyáltalán nem? Százalékos eredmények a sóhasználat egészségügyi következményeiről.

Az már régóta ismert, hogy túl sok só fogyasztása általánosságban magas vérnyomáshoz, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához vezethet. A témában folytatott friss tanulmányok megírásához a dél-koreai Kyungpook Nemzeti Egyetem kutatói több mint 500 ezer, 40 és 70 év közötti ember, a brit UK Biobank adatbázisban tárolt egészségügyi információit vizsgálták a 2006 és 2010 közötti időszakból.

A résztvevők ételsózási szokásait tanulmányozták: hogy soha/ritkán, néha, általában vagy mindig sózzák ételeiket. A válaszadók egészségügyi állapotáról szóló adatokat ezután 11 évre nézve tanulmányozták, hogy fényt derítsenek a sófogyasztás és az esetleges megbetegedések közötti összefüggésekre. A hvg.hu cikke szerint kiderült:

  • azoknál, akik soha nem sózzák meg az ételüket, 18 százalékkal kisebb eséllyel alakul ki AF, mint azoknál, akik rendszeresen használják ezt az ételízesítőt.
  • Azok, akik csak néha nyúltak a só után, 15 százalékkal kisebb valószínűséggel szenvedtek pitvarfibrillációtól.
  • Akik az általában választ választották, azoknál 12 százalékkal alacsonyabb a kockázat azokhoz képest, akik mindig megsózzák az ételüket.

Vagyis a sómentes diéta akár közel 20 százalékkal is csökkentheti a szívproblémák kialakulásának kockázatát.

Az aktuális ajánlás szerint egyébként napi 6 gramm, vagyis egy teáskanálnyi só bevitele az elfogadott, de ez gyorsan összejöhet, hiszen lényegében majdnem minden élelmiszerben van só.

(A vizsgálatból kizárták azokat, akiknek korábban már volt pitvarfibrillációja (atrial fibrillation, AF), koszorúér-betegsége, szívelégtelensége vagy szélütése.)

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×