Ezzel India - az Egyesült Államok, az egykori Szovjetunió és Kína után - a negyedik ország, amely leszállóegységgel landolt az égitest felszínén. A kétméteres, hatkerekű leszállóegység a tervek szerint két hétig lesz működőképes, és egy holdjáró segítségével egy sor kísérletet végez el, adatokat szolgáltatva a holdi talaj és kőzetek tulajdonságairól, kémiai és elemi összetételéről.

Narendra Modi indiai miniszterelnök a Dél-afrikai Köztársaságból követte figyelemmel az eseményt, ahol a BRICS-országok, Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika johannesburgi csúcstalálkozóján vesz részt. "Ez történelmi nap az indiai űrkutatási szektor számára" - írta Modi a korábban Twitterként ismert X közösségi oldalon.

A Roszkoszmosz orosz űrkutatási ügynökség a Telegramon gratulált Indiának a landoláshoz. A hivatal aláhúzta: a "Hold felderítése fontos az egész emberiség számára", mert az égitest a jövőben a világűr kutatásának bázisa lehet. A napokban a Roszkoszmosz űrszondája, a Luna-25 a Hold felszínébe csapódott, és megsemmisült a tervezett leszállás előtt.

Az Európai Űrügynökség (ESA) igazgatója, Josef Aschbacher az X-en fejezte ki elismerését Indiának.

Incredible! Congratulations to @isro, #Chandrayaan_3, and to all the people of India!!

What a way to demonstrate new technologies AND achieve India’s first soft landing on another celestial body. Well done, I am thoroughly impressed.

And kudos once again to @esaoperations for… https://t.co/GT3kyWHP6L

— Josef Aschbacher (@AschbacherJosef) August 23, 2023

A Csandraján-3 misszió július 14-én indult útnak a dél-indiai Szriharikotából. A sikeres Holdra szállásért országszerte imádkoztak az indiaiak. A déli pólus közelében a nehéz terep veszélyeztette a művelet sikerét. A térségben található jég kiemelten fontos a további missziók üzemanyag-, oxigén- és ivóvíz-ellátása szempontjából.

A mostani siker különösen jelentős annak fényében, hogy India második, 140 millió dollárba kerülő Hold-missziója kudarcba fulladt 2019-ben, miután a leszállóegység és a holdjáró landolás közben - vélhetőleg szoftverhiba miatt - megsemmisült. A Csandraján-1, India első Hold-missziója 2008-ban indult útnak.

The Indian Space Research Organization will attempt to land a spacecraft on the moon's south pole. Here's what you need to know about the mission https://t.co/78SkGLWssp pic.twitter.com/EQKflPzS4N

— Reuters (@Reuters) August 23, 2023

Az elmúlt években több ország és magánvállalat próbálkozott a Holdra szállással, egyelőre eredménytelenül. Idén áprilisban egy japán vállalat, 2019-ben pedig egy izraeli nonprofit cég próbálkozása fulladt kudarcba.

Az újdelhi kormány azt tervezi, hogy jövőre asztronautát küld a Nemzetközi Űrállomásra, 2024 végén pedig egy India területéről induló indiai rakétán indiai űrhajóst juttat a világűrbe.India idén áprilisig bezárólag 424 műholdat indított 34 ország, köztük Izrael, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán, Hollandia, Belgium és Németország számára. Az Indiai Űrkutatási Szervezet az elmúlt öt évben mintegy 1,1 milliárd rúpiát keresett a műholdfelbocsátásokkal.

Helyi illetékesek szerint a jelenlegi növekedési pálya alapján az indiai űrszektor ezermilliárd dolláros üzletté nőheti ki magát a következő években.