Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.86
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Unsplash

Szakértő magyarázza el, miért nincs realitása a Twitter uniós betiltásának

Az Európai Unió augusztus 25-től betilthatja a Twitter közösségimédia-platformot, ha a vezetése nem tartja be a dezinformáció elleni küzdelemmel összefüggő európai követelményeket. Ezt a francia digitális ügyekért felelős miniszter jelentette be. Az ügy kapcsán Sorbán Kingát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatóját kérdeztük.

Sorbán Kinga szerint megvan a lehetősége a Twitter betiltásának, de a szabályok komplexitását figyelembe véve annak semmi realitását nem látja, hogy ez idén nyáron következzen be.

A szakértő felidézte: a történet azzal kezdődött, hogy Franciaország digitális ügyekért felelős minisztere, Jean-Noël Barrot a közösségi oldalain közzétette, hogy szeretnék betiltani a platformot, arra hivatkozva, hogy a Twitter nemrégiben kilépett az európai uniós félretájékoztatás visszaszorítását célzó – amúgy nem kötelező jellegű, hanem önszabályozó – gyakorlati kódexből. "Tulajdonképpen egy értékközösségről van szó, a szolgáltatók – a jogi szabályokon kívül – bizonyos kiegészítő intézkedéseket, például a félretájékoztatás visszaszorítása érdekében, önkéntes alapon vállalnak" – magyarázta az NKE munkatársa.

A kutató emlékeztetett: a Twittert 2022 októberében a magát szólásszabadság-abszolutistának tartó Elon Musk vásárolta fel, az amerikai iparmágnás úgy gondolja, hogy

az ő platformján helye van minden véleménynek, hozzászólásnak; akkor is, ha ezek károsak, veszélyesek, sőt, akár jogellenesek.

Mindez az amerikai szólásszabadság-hagyományoktól nem idegen, az uniós szabályozás viszont egészen másképp kezeli a véleménynyilvánítás szabadságát, amit vélhetően Elon Musk túl szigorúnak tart.

Bár a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet lehetőséget teremt a Twitter uniós betiltására, Sorbán Kinga szerint ez azonban nagyon korlátos körben érvényesíthető. A hosszadalmas eljárást a szolgáltató székhelye szerinti ország – a Twitter esetben Írország – digitális szolgáltatási koordinátorának kell megindítania. Első lépésként a szolgáltató vezetőtestületét felkérik arra, hogy a probléma kapcsán dolgozzon ki és nyújtson be egy cselekvési tervet. Ha ennek a szolgáltató nem tesz eleget és a jogsértés folytatódik – és olyan jogsértésről van szó, ami valamely személy életét vagy biztonságát fenyegető bűncselekménnyel jár –, akkor léphet tovább a digitális szolgáltatási koordinátor, felkérve a tagállami igazságügyi hatóságot, ami általában egy bíróság, hogy ideiglenesen korlátozza a szolgáltatást – ismertette a szakértő. Az ideiglenes korlátozás négy hétre szól, de ha a szolgáltató továbbra sem tesz eleget az intézkedéseknek, meghosszabbítható.

Kiemelendő viszont, hogy életet vagy biztonságot fenyegető bűncselekménynek kell történnie, ami egy sima félretájékoztatás esetében, még ha káros is, nem feltétlen valósul meg

– mutatott rá a kutató, megismételve, hogy emiatt sem látja reális esélyét annak, hogy a Twittert betiltanák az EU-ban. Sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a szolgáltatót bírságolni fogják; ennek mértéke az előző pénzügyi évben keletkezett globális forgalomnak a 6 százaléka lehet, ami a Twitter esetében körülbelül 500 millió dollárra rúg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×