Infostart.hu
eur:
378.67
usd:
322.6
bux:
124984.54
2026. március 2. hétfő Lujza
Nyitókép: Pixabay

Mikor csattant el az első csók? Korábban, mint eddig hittük

Már az ókori Mezopotámiában ismerék a szokást, mely elterjedtebb is volt annál, amiről eddig szóltak a kutatások.

Mintegy 4500 évvel ezelőtt is megcsókolták már egymást a szerelmesek: ez ezer évvel korábbra a datálja a csókolózás szokásának eredetét, mint az eddigi ismereteink - írja a The Guardian.

A szokás bizonyítékaira időszámításunk előtt 2500 évvel született szövegekben bukkantak, melyek fölött eddig elsiklott a tudományos élet. Ezek alapján a csókot már a legkorábbi mezopotámiai közösségek is ismerték.

A Science-ben közölt tanulmány azt is megállapította, hogy a szokás gyakorlása már ekkor az orális úton terjedő fertőzések átadásához, így többek közt a herpesz terjedéséhez vezetett. Kutatások szerint a baráti vagy családi csók elterjedt jelenség volt az emberi közösségekben univerzálisan és időtől függetlenül, de a romantikus csókról nem gondolták, hogy kulturálisan univerzális lenne.

A kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy a csókolózás az ókorban számos kultúrában a romantikus intimitás szokásos részének számított, és nem egy adott régióból származik, ahogy azt a korábbi kutatások feltételezték. Egy korábbi hipotézis szerint a csókolózás legkorábbi bizonyítékai a mai India területéről származnak, i.e. 1500-ból.

Az ókori mezopotámiai szövegek arra utalnak, hogy a csókolózás a házaspárok sajátja volt, bár a csókolózást a nem házas emberek szerelmi vágyai részének is tekintették.

"Az ókori Mezopotámiában az emberek ékírással írtak agyagtáblákra. Sok ezer ilyen agyagtábla maradt fenn a mai napig, ezek egyértelmű példákat tartalmaznak arra, hogy

a csókolózás az ókorban a romantikus intimitás részének számított, ahogyan a csókolózás a barátságok és a családtagok kapcsolatának is része lehetett.

A csókolózás tehát nem tekinthető olyan szokásnak, amely kizárólag egyetlen régióból származik és onnan terjedt el, hanem úgy tűnik, hogy több ősi kultúrában több évezreden át gyakorolták" - Troels Pank Arbøll, a dániai Koppenhágai Egyetem mezopotámiai orvostörténeti szakértője.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a bonobók romantikus-szexuális céllal csókolóznak, a csimpánzok plátói csókolózása pedig a társas kapcsolatokat kezeli. Mivel ők az ember legközelebbi élő rokonai, a tudósok szerint ezek a gyakorlatok utalnak a viselkedés ősi jelenlétére és evolúciójára az emberben.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: lángba borulhat az egész Közel-Kelet az iráni háború miatt
aréna

Kis-Benedek József: lángba borulhat az egész Közel-Kelet az iráni háború miatt

Ha Irán túl hevesen támadja az amerikai erőket és az arab országokat a Közel-Keleten, az egész régió lángba borulhat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Irán az Öböl-menti országok elleni dróntámadásokkal és a Hormuzi-szoros lezárásával, a kőolajkereskedelem akadályozásával is feldühítette szomszédait.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
A klímakockázat teljesen átrendezi az agrárium gazdasági logikáját

A klímakockázat teljesen átrendezi az agrárium gazdasági logikáját

Az agráriumban ma már nem az a kérdés, hogy száraz lesz-e az év, hanem az, miként lehet túlélni a tartós vízhiányt és a hőstresszt. A klímakockázat, a szűkülő időablakok és a finanszírozási bizonytalanság egyszerre formálják a beruházási döntéseket, miközben a hazai géppiac látványosan visszaesett, a termelők pedig egyre inkább kivárnak. A Portfolio Harsányi Zsoltot, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetőjét arról kérdezte, mire költenek, és mire nem a gazdák ebben a környezetben – és miért nem halogatható tovább egy országos léptékű, aktív vízstratégia.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×