Tavaly november óta már nyolcmilliárdnál is többen élünk a Földön, ami egymilliárdos növekményt jelent alig tíz év alatt. Csak összehasonlításképp: az emberiség történetének jó pár évezredre, egészen az 1800-as évek elejéig volt szüksége arra, hogy elérje az első egymilliárd főt.

Csányi Zoltán, a KSH szóvivője az InfoRádió Statisztikai Percek című magazinműsorában elmondta, a mostani növekedés "nem igazán kiegyensúlyozott".

"Az elmúlt időszakban egy százalék alá csökkent az éves növekedési ráta, de a különböző régiókban teljesen másképp alakulnak a népesedési tendenciák, óriási ellentmondásokról beszélhetünk. A Földön élő emberek 60 százaléka olyan területen él, ahol kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak, nincs tehát a problémájával egyedül Magyarország sem, viszont a nagy mértékű népességnövekedés mindössze néhány országra korlátozódik, olyanokra, mind India, Pakisztán, Nigéria vagy Etiópia."

Külön rámutatott, hogy Kína népessége épp most indul csökkenésnek.

"Habár mind India, mind Kína népessége meghaladja az 1,4 milliárd főt, a demográfiai trendek éppen ellenkezően alakulnak" – vázolta a 2023-ban esedékes "trónfosztást" a világ legnépesebb országa kiléte témájában Csányi Zoltán. Egyes számítások szerint ez egyébként e hónapban bekövetkezett, más adatok viszont azt mutatják, őszig várhatunk az őrségváltásra, a hatalmas bizonytalanságnak az is oka, hogy Indiában 2011 óta nem volt népszámlálás, így becslésekre hivatkozik mind az ország statisztikai intézménye, mind az ENSZ.

A "bronzérmes" mindenesetre az Egyesült Államok "jól lemaradva", körülbelül 340 millió lakosa van.

Magyarország a 9,6 millió lakosával a 94. helyet foglalja el közvetlenül olyan országok mögött, mint Csehország, Görögország vagy Portugália, de éppen megelőzi Portugáliát vagy Svájcot.

Magyarország demográfiai mutatóiból kiemelte, nagyon is jellemző a magyar társadalomra az idősödés.

"Magyarországon a medián életkor 42 év, ami azt jelenti, a lakosság egyik fele ennél fiatalabb, a másik fele ennél idősebb. Ezzel mi vagyunk a 33. legöregebb, vagyis leginkább idősödő ország. A legfiatalabb ország az afrikai Niger, ahol viszont a 15 évet sem éri el a medián szám."

A világon az átlag körülbelül 30 év, ez Magyarországon az ötvenes évekre volt jellemző, azóta egyre növekszik a medián életkor Magyarországon.

A kontinensek közül Európa a legidősebb, úgyhogy a KSH-szóvivő szerint "beleillünk a sorba".

"Pontosan 42 év a medián életkor az európai kontinensen, éppen úgy, mint nálunk. Dél-Európa az, ami leginkább kitornyosul a maga 45-ös számával. De ez a mutató különösen fontos nem csak nekünk, demográfusoknak, hanem a döntéshozóknak is; önmagában képes rámutatni a társadalom korszerkezetére, és az ebből fakadó társadalmi-gazdasági kihívásokra."

Afrika vs. fejlett világ

Nem lepődik meg azon, hogy a legfiatalabb korösszetételű országokban a legmagasabb a teljes termékenységi ráta: Afrikában egy átlagos nő 6-7 gyermeket is a világra hozhat élete folyamán.

"A fejlett országokban ugyanez a mutató 1,5, kicsit szebben kifejezve: 10 nő az élete folyamán 15 gyermeknek ad életet. Ugyanez az érték a fejlődő országokban 2,4, azaz majdnem a duplája. Ha földrészenként nézzük, akkor tulajdonképpen csak Afrikában számít magasnak a termékenységi ráta, itt meghaladja a 4-et, ezzel szemben egy európai nő csak másfél gyermeknek ad életet, ami pontosan megegyezik a kelet-európai mutatóval is. Magyarország majdnem 1,6-os termékenységi mutatójával így kicsit kiemelkedik a régióból, de hajszálnyira lemarad Nyugat- és Észak-Európától" – zárta gondolatait.