eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Látogató a Leonardo da Vinci halálának közelgő 500. évfordulója alkalmából nyílt Leonardo Da Vinci - 500 Years of Genius című kiállításon Athénban 2018. december 2-án. A nagyszabású digitális művészeti kiállításon videoprojektoros vetítéssel, térbeli hangosítás mellett mutatják be a polihisztor Da Vinci életét, találmányait és művészeti alkotásait. A különleges élményt és látványt multimédiás eszközök biztosítják a tárlaton.
Nyitókép: Látogató a Leonardo da Vinci halálának közelgő 500. évfordulója alkalmából nyílt Leonardo Da Vinci - 500 Years of Genius című kiállításon Athénban 2018. december 2-án (MTI/EPA/ANA-MPA/Szimela Pancarci)

Rabszolga fia lehetett Leonardo da Vinci

Egy történész szerint a reneszánsz olasz művész édesanyját rabszolgaként hurcolták Itáliába.

Regény formájában mutatja be Carlo Vecce kutatásai eredményét: ezek szerint a Kaukázusból vitték rabszolgaként az olasz csizmára a festő édesanyját. A Caterina, Leonardo édesanyjának mosolya címet viselő kötet alapjául azok a felfedezései szolgának, amelyeket 2019-ben tett a firenzei archívumokban végzett kutatásai során – írja a CNN.

Egy eddig ismeretlen dokumentum – mely a történész szerint 1452 őszén keltezett – egy Leonardo apjaként ismert férfi írt alá: ebben egy Caterina nevű rabszolgát szabadít fel. A dátum, amely néhány hónappal Leonardo születése utáni időpontot takar, és az a tény, hogy Leonardo apja írta alá a dokumentumot, bizonyítékot jelentett Carlo Vecce számára, hogy ez a nő volt Leonardo anyja.

Ázsiából érkezhetett édesanyja Itáliába

Caterinát két évvel azelőtt szoptatós dajkaként küldték a háztartásból egy firenzei lovaghoz. A történész azt mondja, amikor a nő nevére bukkant, mániákusan kezdett sorsa után kutatni, és megtalált minden olyan dokumentumot, amely alátámasztja a hipotézisét. Úgy látja, jó az esély arra, hogy valóban a rabszolga volt a polihisztor anyja.

Az Ázsiában született asszonnyal kapcsolatosan Moszkvában akart további kutatásokat végezni, ám ezt a pandémia nehezítette. Annyit biztosan tudott, hogy

a nőt 13 évesen tették rabszolgává és 25 évesen szabadították fel gyermeke születése után: legszebb éveit töltötte rabszolgaként.

Leonardo 1452. április 15-én született a toszkán Vinci városához közeli Anchiano faluban, Firenzétől nyugatra. Teljes születési neve Leonardo di ser Piero da Vinci volt, ami annyit jelent, hogy "Leonardo, Piero fia, Vinciből". A halálának 500. évfordulóján, 2019-ben megjelent hivatalos életrajzok szerint édesanyja egy Caterina nevű helyi parasztasszony, édesapja pedig egy gazdag jegyző volt. Leonardo házasságon kívül született, mindkét szülője mással házasodott össze a születése után, de gyermekkorát apja birtokán töltötte, ahol nevelték és törvényes fiúként kezelték.

Megragadta a történelmi regény műfaja

Tudományos körökben ugyanakkor felmerült, hogy Caterina valójában rabszolga volt, de egész mostanáig nem volt olyan dokumentum, amely ezt az elméletet alátámasztotta volna. A történész szerint az olaszországi rabszolga-kereskedelemről ritkán beszélnek, ami a felfedezés késedelméhez vezethetett. Carlo Vecce azt mondja, azért írt regényt Caterináról, mert tudományos igényű munkához nem volt elég anyaga. "Ha kutatási anyagot írok, az 20 oldalas lett volna, ezért döntöttem a történelmi regény mellett. Megragadott ez a műfaj, szabadon mesélhettem el a történetet" – fogalmazott.

Paolo Galluzzi, egy Leonardo tudományos munkásságával foglalkozó történész és a római Lincei tudományos akadémia tagja szerint Vecce elmélete "rendkívül hihető, dokumentumokon alapul, nem csak fantázia" – mondta. Bár regényként íródott, a történetet "tudományos kutatások" ihlették, és

"messze az eddigi legmeggyőzőbb verzió" Caterina háttértörténetéről.

"Nem rendelkezünk Leonardo, az anyja vagy az apja DNS-ével, ami nyilvánvalóan az egyetlen tudományos bizonyíték lenne. Dokumentumokra támaszkodunk, és azok a dokumentumok, amelyekre Vecce támaszkodott, elég meggyőzőek" – fogalmazott Paolo Galluzzi, de nem mindenki ért vele egyet.

Nem mindenki lelkesedik a teória iránt

Martin Kemp vezető Leonardo-kutató óvatosságra int felhívva a figyelmet arra, mennyire szokatlan, hogy a tényeket regény formájában tárta Vecce a közönség elé.

"Sokan állították már, hogy Leonardo édesanyja rabszolga volt. Ez beleillik abba az igénybe, hogy Leonardo hátterében valami kivételes és egzotikus dolgot találjunk, a rabszolgasággal való kapcsolat pedig megfelel a jelenlegi társadalmi vitáknak" – mondta. Kemp kifejtette, hogy a Caterina a keresztény hitre tért rabszolgák gyakori neve volt.

Rámutatott, hogy Francesco del Giocondo az a férfi, akiről úgy tartják, hogy a Mona Lisa a felesége portréja alapján készült, rabszolgákkal kereskedett, és a történelmi feljegyzések szerint egy év alatt két Caterinát is eladott. Kemp még mindig inkább azt a teóriát támogatja, mely szerint Leonardo anyja egyszerű parasztasszony volt.

Bármi is legyen az igazság, Kemp azt mondja, Leonardo munkásságára hatalmas hatást gyakorolt édesanyja:

ő volt az egyetlen nő, akinek hely jutott szívében.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×