Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Close-up shot of microscope with metal lens at laboratory.
Nyitókép: Kkolosov/Getty Images

Öt magyar felkerült egy nagyon fontos nemzetközi listára

Ismét közzétették a legtöbbet idézett kutatók listáját.

Ismét közzétették a legtöbbet idézett kutatók listáját, amelyre idén négy magyar tudós is felkerült.

Mint a Semmelweis Egyetem közleményében olvasható, a listán szerepel az egyetem két professzora is: Ferdinandy Péter, tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója, valamint Győrffy Balázs, az egyetem Bioinformatikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora.

Ferdinandy Péter és Győrffy Balázs olyan cikkek szerzői, amelyek szakterületükön belül a legidézettebb top 1 százalékába tartoznak. A közlemény szerint Ferdinandy Péter 14 darab magasan idézett közleménnyel rendelkezik és idén ötödször került fel a Highly Cited Researchers listára. 2014 és 2017 folyamán a farmakológia és toxikológia szakterületben szerepelt, míg 2020, 2021, valamint 2022-ben a több tudományterületet együttesen számba vevő úgynevezett cross-field kategóriában. Győrffy Balázs 13 darab sokat idézett publikációval rendelkezik, szintén a cross-field kategóriában.

A listán szerepel még Demetrovics Zsolt pszichológus, addiktológus, kulturális antropológus, az ELTE Pszichológiai Intézet egyetemi tanára, és Szolnoki Attila fizikus, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet (MFA) tudományos tanácsadója, az MTA doktora. A statisztikus fizika szakterületének kutatója idén immár ötödször szerepel a listán, ezúttal a több tudományterületet együttesen számba vevő cross-field kategóriában. Demetrovics Zsolt első alkalommal szerepelt a listán 2022-ben a pszichiátria és a pszichológia területének legtöbbet idézett kutatói között.

A listán szerepel még Horváth Tamás, a Yale Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) kutatóprofesszora, aki harmadik generációs állatorvosként Budapesten végzett 1992-ben. PhD-fokozatot szintén Magyarországon szerzett biológiai tudományokban. Kutatási területe a központi idegrendszer endokrin szabályozásban betöltött szerepének vizsgálata, tudományos munkásságának eredményeit a táplálkozáskutatásban is hasznosítják.

A Web of Science 21 tudományterületet érintő kutatói listáján a tudósok mintegy egy ezreléke, összesen hétezer ember szerepel a világ minden tájáról. A lista szerkesztői a 2011 és 2021 között megjelent legidézettebb (highly cited), legfeljebb 30 szerzőjű közleményeket vették alapul a rangsoroláshoz; vagyis azokat a publikációkat, amelyek a hivatkozások száma szerint szakterületükön bekerültek a legjobb 1 százalékba. A teljes lista ezen a linken érhető el.

A tudományos világban az idézettség, vagyis a kutatásokon alapuló közleményekre történő hivatkozás, jelenti a tudományos hatás mérőszámát. Minél jobban idézett egy szakterület, annál több magasan idézett publikációra van szükség ahhoz, hogy valakit megemlítsenek a rangsorban.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tervezőasztalon a bérlakásprogram: ez fogja lebontani a lakhatási válságot?

Tervezőasztalon a bérlakásprogram: ez fogja lebontani a lakhatási válságot?

A Portfolio Checklist tegnapi adásában többek között a hazai lakhatási válság kapcsán vettük górcső alá, hogy mennyiben enyhítheti a helyzetet a kormány tervezett bérlakásépítési programja, illetve a tömegesen üresen álló lakások hasznosítása. Babos Annamária építészmérnökkel, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium lakhatási szakmai tanácsadójával a szakma zászlóshajó eseményén, a múlt héten nagy sikerrel lezajlott Portfolio Future of Construction 2026 konferencián beszélgettünk, aki arra is kitért, hogy vajon a lakáspiacot érintő kormányzati intézkedések összességében hogyan hatnak majd az ingatlanárakra. (A megszólalás 19:01-nél indul.) A műsor első részében a minimálbér-emeléssel foglalkoztunk, amely az utóbbi öt év legalacsonyabb ütemű növekedését mutatja. Megnéztük, hogy mennyiben kompenzálják ezt a szerény mértékű javulást a személyi jövedelemadó terén várható változások, európai összevetésben mire elég mindez és mire számíthatunk az elkövetkezendő években az euróbevezetéshez vezető úton. Hornyák Józsefet, a Portfolio vezető elemzőjét kérdeztük a témában. Az adást, mint minden pénteken, tőkepiaci kitekintővel zártuk, ezúttal Anthropic felütéssel.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×