Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
330.87
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Grasselli Norbert, a Bay Zoltán Kutatóközpont ügyvezető igazgatója A Bay Zoltán Kutatóközpont részvétele az új e-learning modul létrehozásában címmel előadást tart a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón, a Hungexpo C pavilonjában 2021. december 1-jén.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Lebomló műanyagok: több oldalról támadnak a magyar kutatók

Innovatív, biológiailag lebomló polimerek fejlesztésébe kezdett a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatóintézet – számolt be az InfoRádiónak az intézet ügyvezetője, Grasselli Norbert.

A Bay Zoltán Kutatóintézet csaknem 30 éve foglalkozik alkalmazott, más néven ipari kutatással: hozzávetőleg 150-160 munkatársuk folytat különböző területeken olyan kutatásokat, amelyek a piacon lévő vállalatok számára fontosak és az ő fejlesztéseiket támogatják – ismertette Grasselli Norbert, hozzátéve, hogy jó pár éve a műanyagok témájával is foglalkoznak, például fröccsöntés szimulációval.

Ebben az évben, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól (NKFIH) elnyert, nagyjából kétmilliárd forint értékű támogatás lehetőséget biztosít számukra, hogy kialakítsanak egy új polimer kutatóközpontot, ahová csokorba gyűjthetik a kutatásaikat, amelyek eddig az egyes divíziókban külön-külön voltak – mondta az intézet ügyvezetője. Fő céljuk egy biológiailag lebomló polimer létrehozása.

A szakember megjegyezte: ilyenek már léteznek a nemzetközi piacon, de ezek legtöbbje élelmezési célra is használható növényből (például kukorica) származik. Ezek létrehozásakor a lényeg az volt, hogy ne kőolajból állítsák elő a polimereket, így kerültek előtérbe a növények. A Bay Zoltán Kutatóintézet feltett szándéka viszont, hogy ne élelmezési célú növényekből, hanem

mezőgazdasági hulladékból, esetleg háztartási zöld hulladékból állítson elő biológiailag lebomló polimereket,

amiket aztán a hagyományos fröccsöntő gépekben átalakítás nélkül lehet használni.

„A cél, hogy ne kelljen még drága átalakításokat végezni a gépsorokon” – jegyezte meg Grasselli Norbert.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy amikor 2024 végére eljutnak oda, hogy már egy receptúrát tudnak adni a biopolimer előállítására, szeretnék bevonni az érintett ipari szereplőket, vállalatokat is, hogy 2025-re egy olyan polimer álljon rendelkezésre, ami pontosan megfelel az ő igényeiknek.

Még nem dőlt el, hogy milyen irányba mennek, csak vannak lehetséges utak – mondta a kutatóintézet ügyvezetője. Mint fogalmazott, több oldalról „támadják meg” a polimeres területet: nemcsak az alapanyag – a monomerek és a polimerek – előállításával foglalkoznak, hanem az ipari, akár lakossági célra legyártott és felhasznált műanyagok visszagyűjtésével és újrafelhasználásával is. Utóbbiakkal kapcsolatban azért vannak kihívások például az ételes dobozok esetében, amelyek élelmiszer-maradékkal szennyezettek, ezáltal nagyon nehezen felhasználhatók, hiszen egészségügyi kockázatot is jelenthetnek – magyarázta.

A Bay Zoltán Kutatóintézet a fenti területek vizsgálatán túl külön hangsúlyt fektet az oktatásra is, ahol mind az iparági, mind a lakossági szereplőket kívánja edukálni arra, hogy hogyan is kell bánni egy műanyaggal, hogyan kell visszagyűjteni, mit melyik kukába kell dobni, mit jelent az, ha valamire rá van írva, hogy biológiailag lebomló.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×