eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Shot of a doctor using cotton swab while doing coronavirus PCR test at the hospital. Doctor laboratory assistant takes swab from nose of sick patient. Unrecognizable doctor with protective glove taking coronavirus sample from female patients nose.
Nyitókép: VioletaStoimenova/Getty Images

Szokjunk hozzá: újra fogunk fertőződni koronavírussal

2020-ban még ritkának tartották az újrafertőződést, 2021-ben elkezdtünk az áttöréses fertőzésekről beszélni oltottak esetében, idén azonban már elfogadottá vált, hogy a koronavírust bizony többször is el lehet kapni.

Az omikron idején már nyolcszor olyan gyakran fordulnak elő az újrafertőződések, mint a delta alatt. Az USA már nem is tartja számon az újrafertőződéseket, sőt, Anthony Fauci úgy nyilatkozott, az sem lepné meg, ha az emberek gyakrabban kapnák el a betegséget, mint évi egy alkalommal. Hozzátette: valószínűleg közben szezonális betegséggé alakul át a koronavírus. Az oltott Fauci maga is elkapta a koronavírust: négyszeresen oltottként enyhe tüneteket tapasztal.

Attól azonban, hogy gyakorinak fogadjuk el az újrafertőződés jelenségét, még nem kell eldobnunk minden védekezési lehetőséget a koronavírussal szemben. A következőket érdemes tudni arról, ki fertőződhet újra és mivel járhat ez az állapot, írja az NBC News.

Gyorsabb mutálódás, gyakoribb betegség

Akár oltott, akár már emlékeztető adaggal is oltott valaki, elkaphatja a vírust, akkor is, ha már volt fertőzött.

"Az újrafertőződések sajnos nem szokatlanok a koronavírusok esetében - ennek a vírusnak ez a természete" - mondta Akiko Iwasaki, a Yale Egyetem immunbiológia professzora.

Ez a helyzet a megfázást okozó koronavírusokkal is, de azokat általában két-háromévente kapjuk csak el, mivel nem mutálódnak olyan gyorsan, mint az új koronavírus.

A SARS-CoV-2 nagyon gyorsan mutálódva hoz létre új törzseket, ez sok újrafertőződést okoz - akik például az eredeti törzset kapták el korábban, azok ismét betegek lehetnek.

Még nem tudjuk, hányszor kapható el

Képtelenség egzakt számot mondani arra a kérdésre, hányszor lehet valaki koronavírusos: ez annak függvénye, mennyire erős immunválasszal fogadja a vírusnak való kitettséget. Az újrafertőződéseket az új normalitás részének is tekinthetjük: minél többször találkozik valaki szervezete a vírussal, annál erősebb immunvédelmet alakít ki azzal szemben.

Az feltételezhető, hogy egy frissen átvészelt megbetegedést követő hónapokban magasabb szintű a védelmünk, amely idővel megkopik - ugyanakkor az sem elképzelhetetlen, hogy valaki nem sokkal egy fertőzés után újra elkapja a betegséget.

Általában az újrafertőződések gyengébb tünetekkel járnak, mint amilyenekkel az első megbetegedés,

előfordulhat ugyanakkor súlyosabb betegség is

abban az esetben, ha a vírus nagyobb dózisának kitéve betegedett meg valaki ismételten, vagy már nagy mértékben esett a védelmi szintje, vélekedik Iwasaki.

Fauci szerint az idős és immunhiányos emberek még oltottan és egy korábban átvészelt betegség esetén is ki lehetnek téve súlyos megbetegedésnek is.

A hosszú Covid eshetősége még kérdéses

Az újrafertőződés veszélyének brit adatok szerint az oltatlanok, a fiatalabbak, illetve a korábban kisebb vírusexpozíció során megfertőződöttek vannak jobban kitéve. A súlyosabb megbetegedés robusztusabb immunválasszal jár - ám ez is halványulni kezd egy idő után.

A hosszú Covid és az újrafertőződések esetleges összefüggése egyelőre még ismeretlen terület a kutatók számára. Egyelőre annyit tudnak mondani, valószínűtlen, hogy a második vagy a harmadik megfertőződés után alakuljon ki valakinél az állapot.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×