Infostart.hu
eur:
367.77
usd:
335.3
bux:
144152.58
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: uea.ac.uk

Nem akármire bukkantak Anglia partjainál, a tenger mélyén – videó

Pénteken hozták nyilvánosságra, hogy a 17. század egyik leghíresebb hajójának roncsát fedezték fel az Norfolk partjainál.

Az East Anglia Egyetem pénteki tette közzé, hogy az 1689-ben elsüllyedt, Gloucester nevű brit királyi hadihajóról van szó, amelynek fedélzetén a szerencsétlenség idején ott volt a későbbi II. Jakab angol király is.

Négy évi keresés után 2007-ben bukkant a roncsra a Julian és Lincoln Barnwell testvérpár vezette privát búvárcsapat a Norfolk megyei Great Yarmouth város térségében. A nemzetközi vizeken tett felfedezést évekig titokban tartották, hogy megvédjék a leletet, és további évekbe telt, míg 2012-ben, a hajóharang megtalálása után végérvényesen a Gloucester maradványaiként azonosították a jó állapotban fennmaradt hajóroncsot.

Szakértők régészeti szenzációnak nevezték a felfedezést. Az egyetem professzora, Claire Jowitt szerint egy időkapszuláról van szó, amely lehetőséget kínál arra, hogy sokat megtudjunk egy 17. századi hajó fedélzetén zajló életről. Mindenesetre ez a legjelentősebb lelet Nagy-Britanniában VIII. Henrik király Mary Rose nevű, 1545-ben elsüllyedt hadihajójának 1982-es kiemelése óta.

A széttört és a homokba belesüppedt hajótörzsön kívül találtak a búvárok ágyukat, navigációs eszközöket, ruhákat, lábbeliket, edényeket, étkészletet, bontatlan borosüvegeket, egy, még a fatokjában lévő szemüveget és sok egyéb tárgyat. A borosüvegek egyike az első amerikai elnök, George Washington őseinek, a Legge családnak a címerét – a csillagos-sávos amerikai zászló elődjét – viseli.

A Gloucesteren talált tárgyakból jövő tavasszal rendeznek kiállítást a Norwichi Kastélymúzeumban, ahol látható lesz a hajóharang is, amely kulcsfontosságú volt a hajó azonosításához.

A hadihajó a Great Yarmouth partjainál fekvő homokpadok között navigálva futott zátonyra, és egy órán belül elsüllyedt, a legénység tagjai és az utasok közül sokan életüket vesztettek, az áldozatok számát 130 és 250 közé becsülik. A későbbi, 1685 és 1688 között uralkodó II. Jakab angol és ír (VII. Jakab néven skót) király épp hogy túlélte a szerencsétlenséget.

A roncs kiemelését jelenleg nem tervezik, mert mélyen beágyazódott a tengerfenékbe.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×