Az ENSZ éghajlat-változási testületének (IPCC) új jelentése szerint a karbonkibocsátás "gyors, mélyreható és azonnali" csökkentésére van szükség.

A kutatók szerint a következő néhány év kritikus jelentőségű, mert

ha a kibocsátást nem sikerül 2030-ig megfékezni, akkor szinte lehetetlenné válik a felmelegedés korlátozása az évszázad későbbi szakaszában.

A jelentés legfontosabb üzenetét talán úgy lehet összefoglalni, hogy "most vagy soha" - emelte ki az InfoRádióban Ürge-Vorsatz Diána.

"Sajnos hiába figyelmeztetünk évtizedek óta, még mindig történelmi magasságban van a szén-dioxid-kibocsátás, soha nem voltak olyan magasak az adatok, mint az elmúlt évtizedben. Ennek ellenére szerencsére azt látjuk, hogy nagyon sok haladás is volt, például

• 56 országnak van már klímatörvénye, és
• 18 országnak sikerült egy évtizedig tartani azt, hogy folyamatosan csökkentette a kibocsátását.

Utóbbi még azzal együtt is igaz, ha belevesszük az úgynevezett exportált kibocsátásokat, vagyis ha például Ázsiából vásárolunk árut, akkor a gyártás miatt úgy tűnik, hogy ott történik kibocsátás, de azért valójában mi vagyunk a felelősek" - sorolta az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testületének alelnöke.

Az IPCC-jelentés alábbi ábráin az üvegházhatású gázok emberi tevékenységhez kötődő (antropogén) kibocstásának mértéke látszik 1990-től 2019-ig, a Föld régióira bontva, hozzászámolva a nemzetközi szállítások és repülések kibocsátását (sötétkék; felül), valamint az egyes régiók szén-dioxid-kibocsátása (fosszilis üzemanyagok és ipar - kék, mezőgazdaság, erdészet - sárga; alul).

A "most vagy soha" drámaian rövid időtávot jelent

Amennyiben 1,5 Celsius-fokon akarjuk tartani a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalom előttihez képest, akkor nagyon fontos, hogy

legfeljebb 2025-ig tetőzzenek a kibocsátások, onnantól radikálisan csökkenjenek, 2030-ig több mint 40 százalékkal.

Az évszázad közepére pedig nettó 0 kibocsátásnak kell lennie, vagyis csak annyit bocsájthatunk ki, amennyit el is tudnak nyelni a Föld rendszerei.

Mi lesz, ha nem változtatunk a következő 3 évben radikálisan?

A Közép-európai Egyetem professzora felidézte: a párizsi megállapodás azt mondja ki, hogy jó lenne jóval 2 fok alatt tartani a felmelegedést, és próbáljuk meg a 1,5 Celsius-fokot. De ha "csak" 2 fok a célunk, sajnos akkor is tetőzniük kell a kibocsátásoknak 2025-re.

Ha viszont az történik, hogy csak kormányok által 2020-ig megalkotott szakpolitikákat alkalmazzák ("tudjuk, hogy sokszor a mostani szabályok betartása sem megy, de tegyük fel, hogy mostantól sikerülne"), ám nem tesznek a meglévő erőfeszítéseknél jóval többet, akkor

3,2 Celsius-fokkal lesz melegebb az évszázad végén, mint az ipari forradalom előtt előtt volt, ami egy nagyon jelentős melegedés.

Ilyen mértékű hőmérséklet-emelkedés esetén a bolygót soha nem látott hőhullámok, félelmetes viharok és széles körű vízhiány sújtaná. Ez csak akkor kerülhető el, ha ebben az évszázadban sikerül 1,5 Celsius-fok alatt tartania a hőmérséklet-emelkedést.

Az előző, februári IPCC-jelentés megmutatta, hogy például Dél-Európában - amely zónának határán helyezkedik el Magyarország - 3 Celsius-fokos melegedés fölött már nagyon súlyos hatásokat látni, és köztük sok olyat, amelyhez már nem fognak tudni ott alkalmazkodni.

Ilyen a vízhiány, vagyis hogy nagyon sok sok helyen nem lehet majd kiszolgálni a lakosság és a mezőgazdaság vízigényét.

"Hiszen nagyon sok mindent tudunk gyártani, importálni, pénzért megvásárolni, de vizet gyártani nem lehet, és ilyen messzire nem is lehet szállítani ilyen nagy mennyiségű vizet" - hangsúlyozta a szakértő. Ürge-Vorsatz Diána rámutatott: egyre több kelet-európai régió fog egyre többször vízhiánnyal küzdeni.

Rövid távon kulcsfontosságú lesz az energiatermelés. "A háborúkat és az éghajlati káoszt tápláló fosszilis tüzelőanyagok számára véget ért a játék" - hangsúlyozta az MTI összefoglalója szerint Kaisa Kosonen a Greenpeace-től, aki megfigyelőként vett részt az IPCC-jelentés elfogadásán.

"Nincs hely új fosszilis tüzelőanyag-fejlesztéseknek, és a már meglévő szén- és gázerőműveket mielőbb be kell zárni" - tette hozzá.

Az IPCC-jelentés szerzői szerint mindemellett az étrend és életmód megváltoztatása is hatalmas lehetőséget kínál a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkentésére.

A jelentés alábbi grafikonján az üvegházhatású gázok antropogén (az emberi tevékenység révén keletkező) kibocsátásának növekedése látható, típusokra lebontva: fluortartalmú gázok (mik ezek és miért károsak?), nitrogén-dioxid, metán, szén-dioxid-kibocsátás (a mezőgazdaság és az erdők, illetve a fosszilis energiahordozók és az ipar kibocsátása).

Ha a megfelelő szakpolitika, infrastruktúra és technológia lehetővé teszi az életmód és viselkedés megváltoztatását, ez 2050-re 40-70 százalékkal csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását - mutatott rá Priyadarshi Shukla, az IPCC társelnöke. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kormányok többet tesznek a gyaloglás és az egészséges táplálkozás ösztönzése érdekében, és sokkal több elektromos jármű használatának infrastruktúráját építik ki.

A jelentés egyik legvitatottabb pontja a szén-dioxid légkörből való eltávolítására vonatkozik. Ez többféle módon is megvalósítható, többek között fák ültetésével és a mezőgazdasági gyakorlat megváltoztatásával.

A hőmérséklet alacsonyan tartásához viszont olyan gépekre is szükség lesz, amelyek közvetlenül a légkörből távolítják el a szén-dioxidot. Ugyanakkor ez a technológia még új és nagyon drága.

További részletek arról, hogy mik az IPCC "klímakatasztrófa-elkerülő" javaslatai az életünk egyes területein, itt lehet többet olvasni (angolul). A teljes jelentés itt olvasható (.pdf, angol), a főbb megállapítások grafikonokon itt érhetők el (szintén angolul), van köztük olyan is, amely az egyes változtatások pénzügyi vonazataival foglalkozik.

Az IPCC-jelentés alábbi táblázatában azt mutatják be, hogy az egyes emberi tevékenységeknek milyen kapcsolata van a fenntartható fejlődési célok megvalósulásával.