Az ezredforduló környékén úgy tűnhetett, sikerül megfékezni a légkörbe kerülő metán mennyiségét: akkor átmenetileg lelassult a kibocsátás növekedésének mértéke, de 2007 óta gyors és érthetetlennek tűnő emelkedés következett be. A kutatók a Nature cikke szerint attól félnek, ez már a globális felmelegedés hatása.

"A metánszint veszélyesen gyorsan növekszik" – mondja Euan Nisbet, a londoni Royal Holloway Egyetem Föld-tudósa. Szerinte a kibocsátás, amely a jelek szerint az elmúlt néhány évben felgyorsult, komoly veszélyt jelent a világ azon célkitűzésére, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti hőmérséklethez képest 1,5-2 fokra korlátozza.

Kutatják az okot

A misztikus kibocsátásmegugrás már egy évtizede ad munkát a kutatóknak: műholdas mérések, repülőgépről végzett megfigyelések és különböző modellezések útján igyekeznek megérteni, mi történik. A lehetséges magyarázatok között felmerül a kőolaj és a földgáz bővülő kitermelése, a hulladéklerakókból származó növekvő kibocsátás, növekvő állatállomány és a vizes élőhelyeken élő baktériumok növekvő aktivitása is szerepel.

"A metánfolyamatok okai valóban meglehetősen rejtélyesnek bizonyultak" – mondja Alex Turner, a seattle-i Washingtoni Egyetem légkörkémikusa. Turner szerint egyértelmű okot nem sikerült még találni a jelenségre.

Az egyik lehetséges magyarázat a metánmolekulák izotópos jellegéből fakad. A metánmolekulák néha tartalmazzák a szén-13 izotópot, amely a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése során is felszabadul. A bakteriális folyamatok során termelődő metán ebből a fajta szénizotópból kevesebbet tartalmaz. 2007, a nagy kibocsátásugrás óta csökken a szén-13 izotópot tartalmazó metán mennyisége a légkörben, ami egyes kutatók szerint arra utal, hogy az elmúlt 15 évben bekövetkezett növekedés nagy része inkább bakteriális forrásoknak, mint a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének köszönhető.

"Ez erőteljes jel" – mondja Hszin Lan légkörkutató. Kutatócsoportjának adatai szerint a 2007 óta bekövetkezett kibocsátásnövekedés mintegy 85 százalékáért a mikrobák felelősek, a fennmaradó részért pedig a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése.

Tudnunk kell, mi ered emberi tevékenységből

Ha elfogadjuk a teóriát, a következő, nagy kihívást jelentő lépés az, hogy megpróbáljuk meghatározni a különböző rendszerekből, például a természetes vizes élőhelyekből, illetve az állattartásból és a hulladéklerakókból származó mikrobák relatív hozzájárulását. Ez segíthet annak meghatározásában, hogy maga a felmelegedés járul-e a hozzá a drasztikus növekedéshez olyan mechanizmusok révén, mint a trópusi vizes élőhelyek termelékenységének növelése. A válaszadás érdekében Lan és csapata légköri modelleket futtat, hogy a metánt a forrásáig visszavezesse.

A kérdés nagyon fontos:

ha kiderül, hogy a felmelegedés tovább gerjeszti magát a felmelegedést, bajban vagyunk.

Az izotópos trendek legújabb elemzése alapján Lan csapata úgy becsüli, hogy az antropogén források, például az állattartás, a mezőgazdasági hulladék, a hulladéklerakók és a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése a 2007 és 2016 közötti időszakban a teljes metánkibocsátás mintegy 62 százalékáért felelős. Ez azt jelenti, hogy sok mindent lehet tenni a kibocsátás csökkentése érdekében. Az olaj- és gázipari létesítmények például a metánszivárgás csökkentésével tehetnek sokat az ügyért.

Most már tenni kell

A Glasgowban megrendezett COP26 konferencián több mint 100 ország írta alá a globális metánkibocsátási kötelezettségvállalást, amely szerint 2030-ig 30 százalékkal csökkentik a kibocsátást a 2020-as szinthez képest. Riley Duren, a metánkibocsátások forrásait ellenőrző Carbon Mapper szervezet vezetője szerint most a cselekvésre kell helyezni a hangsúlyt, kiemelten a déli, alacsony és közepes jövedelmű országaiban.

"A metánkibocsátás kezelése valószínűleg a legjobb lehetőség arra, hogy időt nyerjünk, mielőtt megoldjuk a világ szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése jelentette, sokkal nagyobb kihívást" – mondja.