Több mint hétmilliárd adagnyi koronavírus elleni védőoltást adtak be október végéig a világ legkülönbözőbb tájain – áll az Economist Intelligence Unit (EUI) friss elemzésében, de ez nem azt jelenti, hogy mindenhol sikerült jó átoltottságot elérni.

Egyes országokban – általában a fejlettebbekben – igen magas az átoltottság aránya, míg más helyeken – gyakorta fejlődő államokban – nagyon kevés vakcinához sikerült eddig hozzájutni. A fenti térképen az látszik, melyik országban mikorra sikerülhet magas átoltottságot elérni: a sötétkék szín a 2021 végére, a világoskék a 2022 közepére, a sárga a 2022 végére, a piros pedig a 2023-ra átoltott területeket jelzi.

Afrika bajban van

A legszembetűnőbb az, ahogyan a térképen Afrika vörösbe öltözik. Átlagosan 6 százalékos az átoltottság, de vannak olyan államok, mint Burkina Faso, Kamerun, Csád, Etiópia, Bissau-Guinea, Mali, Nigéria és Tanzánia, ahol mindössze egy százalék körüli az arány, melynek rövid időn belül történő emelkedésére egyelőre semmi remény nincsen.

A késedelem okai ismeretesek: a globális vakcinagyártásnak nem sikerült felérnie a kereslethez, és ennek a fejlődő országok isszák meg a levét, a nemzetközi közösség szolidaritására pedig hiába számítanak az itteni országok. 1,9 milliárd adag helyett 400 milliónyit tudott csak a régióba juttatni a COVAX, és bár 400 millió adagot felajánlottak fejlett országok ezen felül is, egyelőre ennek java csak ígéret. Mindössze 43 millió adag jutott el a térségbe.

Ha lesz is elég oltás, az sem old meg mindent. Három problémakörrel is szembe kell nézniük a régióban:

• az első a logisztika kérdése, a nagy távolságok áthidalásán túl az ultra hideg tárolást megkövetelő oltások is problémát jelentenek.
• a második gond az, hogy nincs megfelelő számú egészségügyi személyzet a vakcinák beadásához
• a harmadik a sok helyről ismert bizalmatlanság az oltásokkal szemben.

Az emberek más oltásoknál kevésbé biztonságosnak vélik ezeket a vakcinákat, vagy egyszerűen úgy gondolják, a vírus okozta veszély kisebb, mint amilyennek mutatják. Mások egyenesen úgy vélik, külföldiek "tervelték ki" a koronavírust, melyben az afrikaiakat kísérleti nyulakként használják. Mindezen nehéz lesz felülemelkedni.

A kínai vakcinadiplomácia messzire jutott

Az EIU elemzése egyes országok példáit is kiemeli, hogy bemutassa, milyen nehezítő faktorokkal kellett az egyes területeken megbirkózni az immunizáció kapcsán. Chilének például sikerült relatíve gyorsan elérnie a 79 százalékos átoltottságot, de ebben a kínai vakcinadiplomáciának nagyon nagy szerepe volt. Májusra a Sinovac oltása volt az elsődleges alkalmazott vakcina, amely a beadott adagok 90 százalékát adta. Ezzel nem is maradt egyedül az ország, több dél-amerikai állam is hasonlóképp jutott vakcinához.

A gyors oltási program mellé túl gyors nyitás párosult, még visszafogottabb átoltottsági aránnyal, miközben a Sinovac hatékonysága sem az mRNS-vakcináékénak felel meg. Ismételt lezárások kellettek, hogy augusztusra normalizálódhasson a helyzet. Az ország bevezetett más oltásokat is, a Pfizer és a Moderna vakcinái mellett a Szputnyik V-t is. Emlékeztető adagokat is beadnak: ezeket az AstraZeneca és a Pfizer oltásaiból.

A fenti térképen az látható, mely államok döntöttek kínai, és melyek orosz oltás használata mellett. Világoskék jelöli a Szputnyik V-t használó, sárga pedig a valamely kínai vakcinát alkalmazó országokat.

Oroszország dupla kudarca

A másik nagy vakcinadiplomata állam, Oroszország elsőre érthetetlen kudarca mögött – mostanáig a lakosság harmada átoltott – két ok áll. Az első az oltásellenesség: csak 40-45 százalék akarja beadatni magának a védőoltást. A másik a gyártási problémák sora: hiába sikerült a világon elsőként vakcinát bejegyeztetniük a Szputnyik V képében, a második adag gyártása nehézségekbe ütközik, és ez vakcinadiplomáciai erőfeszítéseiket is nehezíti.

A kezdetben ezt a vakcinát választó országok alternatívákat keresnek, az oltást pedig máig nem engedélyezte sem a WHO, sem az EMA.

Oroszországban pedig jelenleg a világon ötödik legnagyobb a 100 ezer főre vetített koronavírusos hallozások aránya.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!