Az UNESCO természeti világörökségi helyszíneinek legalább tíz védett erdős területe, köztük az amerikai Yosemite Nemzeti Park vált nettó karbonkibocsátóvá az elmúlt két évtizedben – hangsúlyozza Tales Carvalho Resende, a jelentés tásszerzője, az UNESCO projektvezetője, aki szerint ez is azt bizonyítja, hogy milyen súlyos a klímaválság.

Az erdőket létfontosságúnak tartják az éghajlatváltozás megfékezésében, mivel képesek elnyelni a szén-dioxidot, és ezzel csökkentik az üvegházhatású gázok mennyiségét a légkörben. A kutatás szerint a világörökségi védelmet élvező 257 erdő együttesen nettó szén-dioxid-elnyelőként működött a 2001–2020 közötti időszakban. Az olyan emberi tevékenységek azonban, mint a fakitermelés vagy a klímaváltozással kapcsolatba hozható erdőtüzek, meggátolják, hogy az erdők több szenet tudjanak megkötni és tárolni, mint amennyit kibocsátanak, ami a szakértők szerint komoly aggodalomra ad okot.

Az Egyesült Államok-beli példához hasonlóan az erdők nettó szén-dioxid-kibocsátónak bizonyultak többek között Indonéziában, Ausztráliában és Oroszországban.

Az UNESCO, valamint környezetvédelmi csoportok, a World Resources Institute (WRI) és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kutatói műholdas adatokkal kombinálták a helyszíni megfigyeléseket, és megállapították, hogy a világörökségi helyszínek együttesen évente nettó 190 millió tonna CO2-t nyeltek el a 20 éves időszak alatt. Az évszázadok során az erdők mintegy 13 milliárd tonna szén-dioxidot tároltak, ami megfelel Kuvait ismert olajkészletének – áll a jelentésben.

Az eredmények a Nature Climate Change című folyóirat januárban közzétett kutatását tükrözik, amely globálisan feltérképezte az üvegházhatású gázok kibocsátását és az erdők szén-dioxid-elnyelését. A jelentés alapján

számos védett terület már nem a szén-dioxid megkötésében, hanem a szén-dioxid-kibocsátásban játszik szerepet

– mutatott rá Carlos Sanquetta, a braziliai Paraná Szövetségi Egyetem professzora, aki azonban a kutatás módszertanának részletesebb kifejtését hiányolta.

Míg az UNESCO-listán szereplő védett erdők közül 10 bizonyult szén-dioxid-kibocsátónak, a jelentés szerint a többi védett erdőségnél is felfedezhető ez a tendencia. „Ez egy újabb egyértelmű jele annak, hogy még hagyományosan biztonságosnak vélt környezetünk is egyre nagyobb veszélyben van” – mondta David Kaimowitz, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egyik igazgatója.

Kaimowitz hiányolta, hogy a jelentés nem fordított kellő figyelmet az őslakos és helyi közösségek, illetve az erdőpusztítás ellen küzdő aktivisták támogatására. Azt is kétségbe vonta, hogy a jelentés vajon mennyire reprezentatív. Mint mondta: „az olvasóknak

nem szabad azt feltételezniük, hogy az itt bemutatott számok az összes erdőre vonatkoznak mindenhol”.