Az elmúlt években mélypont körüli szintre kerültek a magyar–lengyel kapcsolatok. Orbán Viktor kormánya és Donald Tusk kabinetje nem ápolt jó viszonyt egymással, a személyes kormányfői ellentétek pedig az uniós politikában jó néhányszor jelen voltak. A V4-es együttműködés is gyengült, valamelyest háttérbe is szorult.

A magyar–lengyel viszony elmúlt fél évben történt változásával kapcsolatban Dobrowiecki Péter kifejtette: májusban Magyar Péter miniszterelnök első útja Varsóba vezetett, ahol nagyon szívesen fogadták több miniszterével együtt. Ez a szívélyes viszony azóta is megmaradt, nem telik el úgy hónap, hogy valamelyik magyar miniszter Lengyelországba látogatna, vagy éppen lengyel miniszter érkezne Magyarországra. Radosław Sikorski külügyminiszter például a jövő héten vesz részt egy konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Jól látható tehát, hogy folyamatos a párbeszéd a magyar és a lengyel fél között – mondta a Lengyelország-szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.

Gazdasági szempontból azonban nem feltétlenül várható érdemi változás, ugyanis a múltbeli, kifejezetten rossz magyar–lengyel politikai viszonynak – amikor a két kormány között már-már hidegháborús állapot alakult ki – a gazdasági együttműködés nem látta kárát – jegyezte meg a szakértő. A lengyel vállalatok továbbra is jelen vannak és sikeresen működnek Magyarországon, mi több, Lengyelország hosszú évek óta a tíz legfontosabb, egyes évektől vagy negyedévektől függően pedig akár az öt legfontosabb partnerünk között szerepel a gazdasági kapcsolatokban, vagyis

a lengyel jelenlét abszolút kézzelfogható és jelentős.

Dobrowiecki Péter szerint az igazi kérdés inkább az, hogy Lengyelország miként viszonyul Közép-Európához és a visegrádi együttműködéshez, ugyanis ez hagyományosan fontos regionális együttműködési formátum Magyarország számára.

Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) parlamenti elnökeinek Pozsonyban tartott találkozója utáni közös sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a visegrádi együttműködés megerősödött és parlamenti tekintetben is perspektívák nyíltak előtte. A Lengyelország-szakértő szerint a visegrádi együttműködés akkor lehet igazán érdekes Lengyelország számára, ha mind a négy ország ugyanabba az irányba tekint, és van olyan közös cél, amelyet mindannyian támogatni tudnak.

Az elmúlt években azonban, különösen Donald Tusk kormányzása alatt, Lengyelország egyre inkább a Baltikum felé fordult. A skandináv és balti partnerekkel az ukrán–orosz konfliktus megítélésében meglévő hasonlóságok miatt komoly védelmi és gazdasági együttműködéseket alakított ki.

„Lengyelország jelenleg elsősorban Nyugat-Európa és a Baltikum felé tekint.

Közép-Európában is jelen kíván lenni, sőt vezető szerepet szán magának a térségben, de ez jelenleg nem az elsődleges külpolitikai iránya” – fogalmazott Dobrowiecki Péter.

A cikk alapjául szolgáló interjút Farkas Dávid készítette. A teljes beszélgetését alább megtekintheti, meghallgathatja.