eur:
392.76
usd:
365.49
bux:
66550.85
2024. április 26. péntek Ervin
Nyitókép: Pixabay

Súlyos gondot okozhat a hosszú ideig tartó űrutazás

Agyi károsodást okozhat a hosszú ideig tartó űrutazás egy friss német kutatás szerint.

Asztronautákon végzett vérvizsgálatok könnyű, de tartós károsodásra és az agy gyorsabb öregedésére utalnak - közölte a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem (LMU).

A súlytalanság állapota megzavarhatja a vér kiáramlását az agyból, ami idővel az agy-gerincvelői folyadék nyomásának növekedéséhez vezethet - írták a tudósok a Jama Neurology című tudományos lapban.

Korábbi tanulmányok utaltak már arra, hogy a hosszabb űrutazások nemcsak a csontok és izmok sorvadását okozzák, hanem az agyra is hatással vannak. Ez a jelenség űrutazáshoz köthető neurookuláris szindrómaként (SANS) ismert - mondta Jens Jordan, a Német Űrkutató Központ orvosi intézetének igazgatója. Eddig azonban nem volt világos, hogy ez a hatás károsítja-e az agyat.

Ennek feltárására az LMU kutatói, Peter zu Eulenburg és Alexander Choukér svéd és orosz kollégáikkal öt olyan orosz űrhajós vérét vizsgálták, akik öt és fél hónapot töltöttek a nemzetközi űrállomáson (ISS).

A tudósok az asztronauták vérét az utazás előtt és közvetlenül utána, majd egy héttel, valamint három héttel később is elemezték.

A vizsgálatok szerint az űrből való visszatérés után megemelkedett az agy öregedését és sérülését jelző több protein szintje. Különösen igaz ez a visszatérés utáni első hétre.

Nem derül ki a tanulmányból, hogy az agyi változások megbetegítették-e az érintetteket. "Egy biomarker a vérben még semmit nem mond a klinikai panaszokról" - mondta Jordan.

Ahhoz, hogy a hosszú ideig tartó misszióknak az asztronautákat érintő kockázatait a minimális szinten lehessen tartani, átfogóan kell tanulmányozni, hogyan lehet megakadályozni az agyat érintő nyomásnövekedést - véli Peter zu Eulenburg.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az európai űrkutatási hivatal (ESA) is tanulmányozza a kérdést. Többek között azt vizsgálják, segíthet-e az asztronautáknak egy mesterséges gravitációt előidéző centrifuga, valamint azt, hogyan hat a folyadékok áramlására a test alsó részét érő vákuum.

"Ez az űrutazások egyik orvostudományi kihívása" - mondta Jordan.

Hosszú távú tanulmányokra és résztvevők nagyobb csoportjára van szükség ahhoz, hogy az űrutazás és a neurológiai károk közötti kapcsolatot jobban megérthessük - írták a tanulmányban.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
Szécsényi Bálint: már nem a 10-12 százalékos hozam a normalitás, hanem a 6-7 százalék

Szécsényi Bálint: már nem a 10-12 százalékos hozam a normalitás, hanem a 6-7 százalék

A befektetők hozzászoknak akár egy alacsony, akár egy magas kamatszinthez, miközben a piaci körülmények már megváltoztak. Amire pedig megszokják a megváltozott (jelen esetben magasabb) kamatszintet, akkor az már nem elérhető számukra. Korábban azzal kellett küzdeni, hogy mindenki fektesse be a pénzét, ne hagyja parlagon, most pedig arról kell meggyőzni a befektetőket, hogy nem a 10-12 százalék a normalitás, hanem a 6-7 százalék, mondta el a Portfolio-nak Szécsényi Bálint. Az Equilor elnök-vezérigazgatójával a megváltozott befektetési környezetről, a mesterséges intelligencia, a forintgyengülés és az infláció hatásairól, és a hazai befektetési szolgáltatók közötti versenyről is beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×