Az már korábban is felmerült, hogy az őskori emlősöket a maradványaikból szerzett DNS alapján klónoznák, és ezzel újraélesztenék. Már voltak is erre vonatkozó kísérletek, sőt a kihalás szélén álló állatok klónozását már meg is kezdték – írja az Index.

A lap hozzáteszi, hogy a Colossal most egy olyan projektre gyűjtött össze 15 millió dollárt, amelynek részeként

egy mamut–elefánt keveréket hoznának léter.

Lényegében olyan embriókat alkotnának laboratóriumi körülmények közt, amelyek részben a mamutok DNS-ét is magukban hordozzák. Első lépésként a ma már a kihalás közelében álló ázsiai elefántoktól – amelyek a mamutok távoli rokonai – vesznek mintákat, és azokat oly módon „programozzák” újra, hogy a mamutok örökítőanyaga is részüket képezze.

Elsősorban azokat a géneket ültetnék így át, amelyek a mamutok szőrzetéért, zsírszöveteiért, valamint általánosságban a hideg éghajlathoz való adaptációért voltak felelősek. Az így létrehozott embriókat aztán egy nőstény elefántba vagy egy mesterséges méhbe ültetnék. Ha minden a terv szerint halad, akkor a tudósok szerint

hat éven belül megszülethetnek az első mamut-elefánt borjak.

„Egy olyan élőlényt akarunk létrehozni, amelyik funkcionálisan hasonló a mamuthoz, jól elvan –40 fokon, és elvégzi mindazt, amit a mamutok és az elefántok szoktak csinálni, így például kidönti a fákat” – fejtette ki George Church, a Harvard genetikaprofesszora a The Guardiannek.

A projekt az ázsiai elefántok túlélését is szolgálja, amik így az északi sarkkörön túl eső területeken is meg tudnának honosodni. Ez pedig a tudósok szerint végső soron a klímaváltozás elleni küzdelemhez is hozzájárulhatna, segítve visszaállítani a tundra élővilágát.

Más tudósok viszont szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a mamut-elefántok bevetése elegendő lenne a sarkköri területek átalakításához.