Azok az emberek, akik kihívásként tekintettek a világjárvány miatti lezárásokra, és fokozták fizikai aktivitásukat, mentálisan jobb állapotban voltak a járvány lecsengésekor, mint azok, akik fenyegetettségként élték meg ezt az időszakot, és csökkentették a mozgásra fordított időt - derült ki a Semmelweis Egyetem kutatóinak felméréséből.

A Magatartástudományi Intézet kutatói a koronavírus harmadik hullámának végén országos online felmérésükben arra keresték a választ, hogy a pandémia miatt bevezetett korlátozások miként változtatták meg az emberek fizikai aktivitását, és mindez hogyan hatott lelki állapotukra - olvasható a Semmelweis Egyetem hétfői közleményében.

A XIX. század végén Walter Bradford Cannon amerikai orvos vezette be az "küzdj vagy menekülj" (fight or flight) fogalmát, mely egy vélt vagy valós, ártalmas esemény miatt a túlélést fenyegető helyzetben jön létre. A kutatók szerint ez az elmélet szolgálhat magyarázatul arra, hogy akik egyfajta kihívásként élték meg a járvány miatti lezárásokat, többet kezdtek mozogni, aktívabbak lettek, és így jobb lelkiállapotban voltak a járvány lecsengésekor, mint azok, akik a korlátozásokat fenyegetésként, fenyegetettségként élték meg, ezáltal fizikai aktivitásuk csökkent.

A közlemény szerint a fizikai aktivitásukat növelőkhöz hasonlóan kedvező pszichés állapottal rendelkeztek azok is, akik alkalmazkodva a korlátozások adta lehetőségekhez, testmozgási szokásaikon csak részben változtattak: gyakoriságát nem, legfeljebb helyszínét változtatták meg.

"Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ha a beltéri, konditermi, uszodai edzést kültéri biciklizéssel, sétával, túrával váltjuk fel, megőrizhető lelki egészségünk még a legszigorúbb korlátozások ellenére is" - közölte Tóth Mónika Ditta pszichológus, a kutatás vezetője.

A felmérés április 15. és június 15. között zajlott. "A Covid-19 hatása a sportolási szokásokra és a mentális egészségre a magyar lakosság körében" című online felmérésben 1334, tizennyolc évnél idősebb ember vett részt.

A felmérés szerint a járvány kezdete óta a megkérdezettek közel egyharmadának (30 százalék) nem változott, míg 37 százalékának csökkent a fizikai aktivitása, 31 százalékuk pedig többet mozgott, mint a korlátozások előtt. A közleményben megjegyezték, hogy több korábbi vizsgálat szerint a bezártság, az otthoni munkavégzés és az ülő életmód miatt sokak esetében testsúlynövekedést figyeltek meg a járvány kirobbanása utáni egy évben.

Azok, akik a járványt megelőző időszakhoz képest kevesebbet mozogtak, jelentősen nagyobb arányban számoltak be testsúlynövekedésről, míg azoknak, akik többet sportoltak, a testsúlyuk stagnált (43 százalék), vagy csökkent (31 százalék).

A vizsgálatban résztvevők értékelték saját egészségi állapotukat is: az aktívabb életmódra áttérők, valamint azok, akik megtartották a járvány előtti szokásaikat, kedvezőbben értékelték egészségi állapotukat, mint a passzívabb életformára áttérők.

A kutatók azt is vizsgálták, hogy a megkérdezettek "mennyire élték meg stresszesnek a mindennapjaikat". Ennek szintje a válaszok alapján azoknál volt a legalacsonyabb, akik nem változtattak a mozgásuk mennyiségén, míg a legnagyobb mértékű stresszt azok jelezték, akiknek sporttevékenysége csökkent a járvány hatására.

"Az észlelt stressz viszont szignifikánsan magasabb volt azok körében is, akik növelték aktivitásukat a járvány előtti időszakhoz képest, mint azoknál, akik nem változtattak, ami jelentheti azt, hogy

a nagyobb mértékű stressz késztette őket a mozgásra.

A felmérés résztvevőinek mintegy felénél (49 százalék) az enyhe depresszió tünetei is megjelentek. Egy 2013-ban végzett reprezentatív, országos felmérés szerint ez 30 százalék volt, ehhez képest tehát a mostani eredmény kifejezetten magasnak számít" - tette hozzá Tóth Mónika Ditta.

A felmérés szerint

az inaktívabb életmódra váltók 62 százalékánál jelentkeztek enyhe depressziós tüneteket,

míg a járvány idején többet mozgók körében ez az érték ugyan alacsonyabb, de így is magas: 46 százalék volt. Azoknál, akik a korlátozások ellenére nem változtattak testmozgási szokásaikon, a depresszió tünetei kevésbé jelentek meg (64,5 százalékuk nem érintett depresszióval), mint azoknál, akik növelték vagy csökkentették a testmozgást.

A vizsgálatokból megállapítható, hogy a korlátozásokat megelőző időszakhoz képest aktívabbá válók, valamint aktivitásuk megőrzők jobb lelki állapotban voltak közvetlenül a járvány után, mint az inaktívabbak. Utóbbiak rosszabb testi és lelki állapotba kerültek, testsúlyuk nőtt, és nagyobb arányban fordult elő közöttük a klinikai mértékű, kezelésre szoruló depresszió is - olvasható a közleményben.