Hepatitisz alatt a máj akkut és krónikus gyulladását kell érteni, ami különböző ágensek okán jöhet létre. A leggyakrabban hepatitisz vírusok okozzák, de emellett más vírusok, baktériumok, az alkohol, a drog és gyógyszerek is előidézhetik, de ismert autoimmun májgyulladás is. A szerdai világnap azonban

a krónikus vírushepatitiszekre kívánja fölhívni a figyelmet,

miután ezek okoznak nagyon gyakran krónikus progresszív betegségeket – fogalmazott az InfoRádiónak Szabó Olga.

Utóbbi elterjedtsége Magyarországon épp fordított, mint a világ nagy részén. Itt a hepatitisz C a leggyakoribb, 0,7 százalékos fertőzöttséggel, ami nagyjából 60 ezer fertőzöttet jelent országosan, míg a világ egészét tekintve nagyjából 150-160 milliót. A szakember arra is kitért, hogy hazánkban évente mintegy 50-100 ember kapja el a hepatitisz C-t. Világviszonylatban azonban

a legnagyobb problémát a hepatitisz B jelenti, ugyanis 2 milliárd olyan ember van, aki valaha megfertőződött ezzel a vírussal,

és közülük 360 millió azok száma, akik krónikus májgyulladásban szenvednek – köztük Magyarországon körülbelül 30 ezren.

A Budai Egészségközpont belgyógyász, infektológus, hepatológus szakorvosa ismertette, hogy 5 féle hepatitisz vírus van, ami klinikailag jelentős betegséget tud okozni:

• A hepatitisz A és E vírusok rendszerint valamilyen élelmiszerrel történő fertőződéssel okoznak betegséget, azonban ezek jól megelőzhetők az általános higiéniai szabályok betartásával, továbbá nem is vezetnek krónikus májbetegséghez.
• Szemben a hepatitisz B-vel – és az ezzel együtt megbetegedést okozó hepatitisz D-vel, ami egy szuperfertőzés szokott lenni –, valamint a hepatitisz C-vel, amik már krónikus fertőzéshez vezethetnek. A hepatitisz B-nél a fertőzöttek körülbelül 15 százaléknál történik ez meg, azonban 80-85 százalékban spontán gyógyulás tapasztalható, míg a hepatitisz C fertőzések 70 százaléka megy át krónikussá.

Szabó Olga az InfoRádió kérdésére válaszolva azt is ismertette, hogy a felsoroltak közül a hepatitisz B az, amelyet a köznyelv nemi betegségként azonosít, ugyanis ez a vírus található meg a nemi váladékokban, ami százszor fertőzőbb az AIDS-nél. Mint kiemelte,

a különféle vírusok azonban nemcsak hogy gyógyíthatóak, de a hepatitisz A és B ellen védőoltás is van, tehát azok megelőzhetőek.

Az említett világnap is a hepatitisz B-vírus felfedezőjének és a fertőzést megakadályozó vakcina kifejlesztőjének, Baruch Samuel Blumberg orvos-biokémikusnak a születésnapjához (1925. július 28.) kapcsolódik.

A szakorvos végezetül kiemelte: Magyarország azáltal áll sokkal jobban a B-vírussal szemben, mert az ezzel fertőzött édesanyák újszülöttjei a születés után aktív és passzív védőoltást kapnak, hogy ne betegedjenek meg. „Korábban a Szent László Kórházban számos végstádiumú májbeteg kisgyereket veszítettünk el, ilyen azonban már régóta nem történik.” Ráadásul 1998-tól a tizenkét-tizenhárom évesek oltása is kötelező az iskolában, így legfeljebb a korábban született, vagy a valamiért véletlen kimaradtak között lehetnek érintettek.