eur:
409.77
usd:
393.97
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
Nyitókép: Twitter/@NASAJPL

Egyre messzebbre repked a Marson a helikopter – videó

Messzebbre jutott és nagyobb sebességre kapcsolt harmadik tesztrepülésén a Marson az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) minihelikoptere, az Ingenuity.

Az 1,8 kilogramm súlyú helikopter, amely az első két repülése alkalmával leginkább csak lebegett a vörös bolygó felszíne felett, ezúttal 50 métert repült és elérte a másodpercenkénti kétméteres sebességet.

A Perseverance marsjáró megörökítette a 80 másodpercig tartó repülést. A NASA szerint a felvételek a következő napokban érkeznek be a földi irányítóközponthoz.

A kutatók a marshelikopter navigációs rendszerét is tesztelték. A rendszer az előre megkapott információk alapján teljesíti az útvonalat.

  • Az Ingenuity repülései komoly technikai kihívásokat jelentenek, egyebek között a vörös bolygó rendkívül ritka légköre miatt, amelynek sűrűsége mindössze egy százaléka a Földének.
  • Ez azt jelenti, hogy a minihelikopter vízszintesen forgó légcsavarjainak percenként 2400 forgást kell megtenniük a felemelkedéshez, vagyis nagyjából ötször annyit, mint egy helikopternek a Földön.

A NASA már most készül a negyedik repülésre. Az Ingenuity minden alkalommal magasabbra emelkedik és bonyolultabb mutatványokat hajt végre.

Az ultrakönnyű helikopter a Perseverance marsjáróhoz erősítve érkezett meg a Marsra február 18-án. A drón április 3-án vált le a roverről a tesztrepülések számára kijelölt 10x10 méteres területen.

Az Ingenuity csapatának május elejéig van ideje befejezni a tesztrepüléseket, hogy a marsjáró megkezdhesse fő misszióját: olyan kőzetminták gyűjtését, amelyek a földi értelemben vett élet nyomaira utalnak a Mars múltjából.

Ennek a feladatnak a megkezdéséig azonban a Perseverance, amelyet a szakemberek csak Percyként becéznek, szemmel tartja az Ingenuityt, vagyis Ginnyt.

A nagyjából 85 millió dollárból fejlesztett marshelikopter forradalmasíthatja az űrkutatást. A NASA szerint a marshelikopterek alkalmasak lehetnek sziklafalak, barlangok és mély kráterek feltérképezésére, továbbá tudományos műszerek szállítására, valamint felderítőként segíthetik az emberek és a robotok munkáját.

Címlapról ajánljuk
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Az FTC olimpiai bajnok úszója úgy véli, ő és Betlehem Dávid is bebizonyította idén, hogy a stábjuk által kijelölt út helyes volt, amit az elért sikerek is alátámasztanak. Rasovszky Kristóf az InfoRádióban elmondta: sokat számított, hogy ebben az évben egy rövidebb periódustól eltekintve elkerülték a betegségek, a párizsi olimpia nehezített körülményeire pedig jól felkészültek, így nem érhették meglepetések a francia fővárosban.
VIDEÓ
Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×