Infostart.hu
eur:
364.97
usd:
331.23
bux:
0
2026. november 16. hétfő Ödön
Nyitókép: Unsplash.com

Kikutatták a kutatók, hogy a kutatók kétharmadánál bevált a home office

A kutatók többsége szívesen dolgozna többet otthonról, mint a karantén előtt, és csak egyharmaduk tart attól, hogy a távmunka fenntartása a hatékonyság romlásához vezetne a járvány után.

Newton élete legproduktívabb időszakaként emlékezett vissza arra a másfél esztendőre, amit a Cambridge-et is elérő nagy pestisjárvány elől menekülve vidéki házában töltött. Ekkor írta le például a gravitáció törvényét, ami alapjaiban határozta meg a tudomány fejlődését. De hogyan alakult volna a történet, ha az alkotói magányt digitálisan oktatott általános iskolások, hangoskodó szomszédok vagy napi háztartási tennivalók fűszerezik? Vajon napjainkban is az elszigeteltség lenne a produktivitás záloga?

Egy nemzetközi felmérésben most hétszáz kutató osztotta meg tapasztalatait az elmúlt másfél éves időszakról, amikor a laborok, kutatószobák és könyvtárak helyett főleg otthon dolgoztak. Aczél Balázs, az ELTE PPK habilitált egyetemi docense, Szászi Barnabás, a PPK Pszichológiai Intézet adjunktusa és kollégáik arra voltak kíváncsiak, hogyan látják a tudósok a járvány által kikényszerített új munkaforma hatásait.

A megkérdezettek csaknem fele (47 százalék) arról számolt be, hogy a járványügyi karantén alatt csökkent a munkája hatékonysága, míg 23 százalékuk javulást tapasztalt. Ugyanakkor

a kutatók 41 százaléka szerint nem változna, 29 százaléka szerint javulna a hatékonyságuk, ha továbbra is otthonról dolgoznának.

Csak 30 százalékuk tart attól, hogy a távmunka fenntartása a járvány után a hatékonyság romlásához vezetne. Az eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a hatékonyság csökkenését kezdetben az új helyzethez való alkalmazkodás, az online módszertan elsajátítása, illetve a kisgyermekes vagy idős hozzátartozóikat gondozók többletterhelése okozhatta.

Az internet-alapú kommunikációs eszközök által biztosított folyamatos elérhetőség miatt a kutatóknál is elmosódtak a munka és a magánélet határai. Egyre inkább saját döntéseiken múlik, hogy mikor, hol, hogyan és mennyit dolgoznak, így az ő esetükben is újra kell definiálni a munka és a magánélet egyensúlyának fogalmát – világít rá a tanulmány.

A kutatók kétharmada azt tartaná ideálisnak, ha a jövőben többet dolgozna otthonról.

A távmunkát támogatók 86 százaléka úgy látja, hogy ennek adottak a feltételei is. A távmunka kifejezetten segíti az olyan munkafolyamatokat, mint például az adatelemzés, a cikkírás, vagy a szakirodalom nyomon követése. Vannak ugyanakkor olyan tevékenységek, amelyek sokkal hatékonyabban végezhetők a laborokban, kutatóhelyeken, ahol rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra a vizsgálatokhoz és a csapatmunkához.

Szinte biztos, hogy a járvány után a kutatók körében is megnő az otthoni munka részaránya. A munkaadóknak, egyetemeknek, kutatóintézeteknek ezért kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a tudósok családi helyzetét szem előtt tartva alakítsák ki a munkafeltételeket, emellett a kutatóknak maguknak is törekedniük kell az optimális egyéni megoldások megtalálására.

Aczél Balázs, Kovács Márton, Tanja van der Lippe és Szászi Barnabás tanulmánya teljes terjedelmében a PLOS ONE folyóiratban olvasható angol nyelven.

Címlapról ajánljuk
Szópárbaj a kiásott pénzről és a költségvetésről – Magyar Péter napirend előtt, cikkünk frissül

Szópárbaj a kiásott pénzről és a költségvetésről – Magyar Péter napirend előtt, cikkünk frissül

Három napon vitáznak a parlamenti képviselők Magyarország 2027-es költségvetéséről, a parlamenti hetet azonban beárnyékolják a hétvégi nyomozati események Seszták Miklós (KDNP) ügyében, amelyről bizonyára szót ejt hétfői napirend előtti felszólalásában Magyar Péter miniszterelnök is. Tartson velünk, cikkünk frissül!.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Önéletrajz alapján dönteni egyre nagyobb kockázat – sok cég azt sem tudja, pontosan kit keres

Önéletrajz alapján dönteni egyre nagyobb kockázat – sok cég azt sem tudja, pontosan kit keres

Látszólag stabil a munkaerőpiac, a felszín alatt viszont komoly átrendeződés zajlik: az AI hatása már a fehérgalléros, tudásalapú munkakörökben is érződik, a cégek óvatosabban vesznek fel új embereket, a hagyományos önéletrajz-alapú kiválasztás pedig egyre kevésbé működik jól. A jelöltek készségei és tanulási képessége ugyanis sokszor rejtve marad, miközben a cégek sem mindig tudják pontosan megfogalmazni, milyen kompetenciákra van valóban szükségük. Horváth Tamás munkaerőpiaci és szervezetfejlesztési szakemberrel, a HUN-TER-APP Kft. ügyvezetőjével többek között arról beszélgettünk, miért értékelődik fel a végzettség helyett a kompetencia és hogyan veszhetnek el a CV-k rengetegében alkalmas jelöltek a rosszul felmért elvárások miatt. Kitértünk arra is, hogy milyen rejtett tartalékok vannak a munkaerőpiacon, és hogyan alakíthatja át az AI a HR-esek és fejvadászok munkáját.A cikk megjelenését a Hun-Ter App Kft. támogatta.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×