A vizsgálatban részt vevő alanyok félévente részletes beszámolót készítettek a háromnapos élelmiszer- és ital-fogyasztásukról, amely alapján a szakemberek pontosan meghatározták a szervezetükbe jutó adalékanyagok mennyiségét. Az eredmények szerint a vizsgált népesség 99,5 százaléka fogyasztott legalább egyféle élelmiszer-tartósítószert – írja Dobson Szabolcs a szakmai Facebook-oldalán.

Az adatok elemzése során megállapították, hogy a legnagyobb mennyiségű „nem antioxidáns” hatású tartósítószert fogyasztó csoport tagjainál 29 százalákkal magasabb a hipertónia, és 16 százalékkal emelkedettebb a szív- és érrendszeri betegségek – köztük a miokardiális infarktus és a stroke – előfordulási kockázata a legalacsonyabb beviteli szinttel rendelkezőkhöz képest.

Az antioxidáns tulajdonságú tartósítószerek legmagasabb dózisú fogyasztása szintén 22 százalékos kockázatnövekedést mutatott a magas vérnyomás tekintetében.

A kutatók által külön vizsgált 17 leggyakoribb adalékanyag közül nyolc vegyületnél igazoltak specifikus korrelációt a magas vérnyomás kialakulásával.

A kockázati tényezőként azonosított anyagok között szerepel

• a kálium-szorbát (E202),
• a kálium-metabiszulfit (E224),
• a nátrium-nitrit (E250),
• az aszkorbinsav (E300),
• a nátrium-aszkorbát (E301),
• a nátrium-eritorbát (E316),
• a citromsav (E330),
• valamint a rozmaringkivonatok (E392).

Ezek közül az aszkorbinsav (E300) a szív- és érrendszeri patológiák megjelenésével is önálló összefüggést mutatott

Az eddigi kísérleti adatok alapján az adalékanyagok biológiai hatásmechanizmusa mögött a szervezetben kiváltott oxidatív stressz, illetve a hasnyálmirigy működésének befolyásolása állhat.