Rejkjavíktól 30 kilométerre délnyugatra, Fagradalsfjall hegyénél, a Reykjanes-félszigeten zajló vulkániktörés hetekkel ezelőtt, március 19-én este kezdődött. Azóta már négy repedés keletkezett a vulkán lábánál, amelyeknél a földből tör fel a megolvadt láva.

A lávafolyam részben a mélyebben fekvő-Meracalir völgybe nyomul, részben a Geldingadalir völgyébe, ahol helyenként már több mint 30 méter vastagságban halmozódott fel a láva. Csütörtökre egyesült a három helyen zajló vulkánkitörés lávafolyama és ezzel

már több mint 30 hektár területet fed be a 8 millió köbméter térfogatú bazalt lávakőzet. Soknak tűnnek ezek a számok, de ez még mindig csak egy kis vulkánkitörés,

jóval elmarad nagysága a legutóbbi, a Vatnajökull gleccser északi előterében folyt 2014-15-ös izlandi Holuhraun-kitöréstől - magyarázta Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, intézetigazgató egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető.

Az Izland Egyetem geológusai továbbra is folyamatosan dolgoznak és elemzik a felszínre került lávát, a kémiai összetételből pedig már ismert, hogy a kitörést tápláló magma továbbra is a földköpeny legfelső részéből érkezik.

Jelentős mértékű olvadás a földköpenyben

Az előző hétvégén a lávakőzetek kis koncentrációjú, úgynevezett nyomelemösszetétel-adatait is közzé tették, ez pedig nagyon fontos információt ad. A nyomelemek mennyisége ugyanis érzékenyen jelzi a magmaképződés folyamatát, és a korszerű geokémia eszközével ezt akár számszerűsíteni is lehet.

"Matematikai modellszámításokat végeztem, hogy a lávakőzet nyomelem összetétele milyen mélyen lévő, milyen típusú földköpeny kőzetből és milyen mértékű olvadással rekonstruálható. A modellszámítás eredménye teljes mértékben visszaadta az Izlandi Egyetem által közzétett nyomelem-eloszlást és ez alapján elmondható, hogy az izlandi vulkánkitörés magmája jelentős mértékű olvadással keletkezett körülbelül 50-60 kilométer mélységben. Ez pedig azt sejteti, hogy bőségesen van utánpótlás a mélyben és ez hosszú ideig is fenntarthatja a vulkáni működést" – írta a szakember.

Hasad a föld északkelet felé

A március 19-én megindult vulkánkitörés előtt heteken keresztül mozgott a föld, több mint 50 ezer földrengés pattant ki a Reykjanes-félszigeten egy jól kirajzolódó délnyugat-északkelet irányú sávban. A földrengések és a pontos helymeghatározási, valamint felszínmozgási adatok alapján a szakemberek feltárták, hogy

oldalirányú és széthúzásos mozgások zajlanak, a földfelszín alatt pedig 1-2 kilométer mélységben hét kilométer hosszú magmatest nyomult a repedésekbe.

Mindebből pedig arra lehetett következtetni, hogy idővel újabb területeken is felnyílik majd a föld, és történik lávaöntés. Ez a napokban be is következett, az új hasadékok valóban ott nyíltak fel, ahol a szakemberek várták.

A következő napokban-hetekben újabb hasadékok jöhetnek létre, ezért a turisták elől lezárták a területet. Ha a folyamat ugyanígy megy tovább, akkor Keilir felé, már sík területen folytatódhat a lávaöntő kitörés, miközben a jelenlegi helyszínről a lávafolyás szimulációk szerint lassan délnyugat felé is indulhatnak lávafolyamok.

A mostani kitörési intenzitást (másodpercenként mintegy 8-10 köbméter magma jut a felszínre) alapul véve azonban hónapokba telhet, hogy a láva átvágja a déli autós főútvonalat és elérje az Atlanti-óceánt.

Ha pedig északkeleti felé tolódik a vulkáni működés akkor ott is hónapok alatt, talán év vége felé érheti el a láva a Reykjavíkot és a keflaviki repteret összekötő autóutat - írta Harangi Szabolcs.

Egyelőre még egy kis vulkánkitörést figyelhetünk tovább az izlandi hatóságok által gondosan kihelyezett webkamerákon keresztül (az egyik webkamerát már elfedte a lávafolyam). Mindazonáltal továbbra sem zárható ki az, sőt a jelenlegi adatok alátámasztják, hogy ez a vulkáni működés akár éveken keresztül is tarthat és akkor már valóban komolyan számolni kell az előzőekben felvetett, a lakosságot már közvetlenül érintő hatásokkal.