Január 31-én a Piszkéstetői Obszervatóriumban egy különleges kisbolygót fedezett fel Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományt Kutatóközpont munkatársa, akinek szavaiból kiderül, a magyar csillagászok is sikeresen "védik" a Földet egy esetleges kisbolygó-becsapódástól.
"Már ősz óta a Földet megközelítő égitesteket kutatjuk, a legújabb volt az ötödik felfedezésünk. Ez egy 40-50 méter átmérőjű égitest, becsapódása esetén egy nagyvárosnyi területet is képes lenne lerombolni, de ettől nem kell félni, a legutóbbi égitest több millió kilométerre húzott el tőlünk, és
ha 2027-ben visszatér a Föld közelébe, akkor sem tud 1,9 millió kilométernél közelebb kerülni hozzánk"
– fordította a veszélyeztetettség mértékét a számok nyelvére a tudós az InfoRádiónak.
Ami a különlegességét adja a legutóbb felfedezett égitestnek, hogy szokatlanul rövid a keringési periódusa, 199 nap alatt megkerüli a napot, majdnem kétszer olyan gyors, mint a Föld, és amikor közelebb van a Naphoz a Merkúrnál, akkor több száz fokosra is felhevül.
"Hosszú távon, tízezer, százezer vagy millió éves távon egy ilyen égitest sorsa tipikusan az, hogy
vagy beleütközik egy belső bolygóba,
vagy – és ennek van a legnagyobb esélye – a Napban végzi, elpárolog, szétfoszlik, darabokra hullik."
A Föld tágabb környezetében mintegy 20 ezer kisbolygó keringhet, de egymillió fölött van azoknak a száma, amelyek a Naprendszerben akár csak törmelékként jelen vannak. Tanulmányozásuk a Naprendszer kialakulásának vizsgálata miatt fontos. Ebben a kutatási kategóriában a piszkéstetői vizsgáló "vetekszik" a NASA-val és az európai kutatóállomásokkal, feltéve, hogy jó idő van és némi szerencse. Az eszközök rendelkezésre állnak.