A pusztítás nagy része a Természetvédelmi Világalap (WWF) erdőirtási világjelentése szerint az iparosított mezőgazdaság számlájára írható, amely újabb és újabb legelő- és termőföldek feltárását igényli. Ezt súlyosbítják az infrastruktúra és bányászati projektek területi igényei.

A WWF ezért környezettudatos változást sürget az erdőgazdálkodásban és az élelmiszertermesztésben, hogy a problémát a gyökerénél lehessen kezelni. A jelentés szerint a fogyasztók nagy szerepet játszanak az esőerdők pusztulásában, ugyanis az így felszabadított területet gyakran takarmányozásra termesztett szója, vagy kakaó ültetvényekhez, illetve legelőként használják.

"Az őserdők az ember és a természet egészségbiztosítása. Szén-dioxidot raktároznak, fontos életteret biztosítanak és járványok elleni védgátként szolgálnak.

Meg kell állítanunk az erdőirtást, mert különben véget ér az élet, ahogy azt mi ismerjük"

– jelentette ki Georg Scattolin, az ausztriai WWF nemzetközi programjának vezetője.

A WWF-jelentés 2004 és 2018 között készült műholdas felvételeken alapul és 24 trópusi, illetve szubtrópusi válsággócot jelöl meg, ahol az erdőirtás jelentős méreteket öltött.

A legjelentősebb pusztítást 18,3 millió hektárral az Amazonas-esőerdő szenvedte el Brazília, Kolumbia, Peru, Bolívia, Venezuela és Guyana területén.

Ezt követi az Indonéziához, illetve Malajziához tartozó Borneó szigete 5,8 millió hektár erdőirtással, valamint a Paraguayhoz és Argentínához tartozó Gran Chaco alföld 5,2 millió hektárral. További érintett térségek között szerepelt Szumátra és Madagaszkár.

"Jobban kell védenünk az esőerdőket, különben a Covid-19 csak ízelítőt nyújt a jövendőbeli válságokhoz. A természet kizsákmányolásával ugyanis gyakran keletkeznek veszélyes érintkezési pontok, amelyek lehetővé teszik, hogy vírusok átterjedjenek állatokról az emberre" – figyelmeztetett Georg Scattolin.

A WWF-szakértő ezért egy átfogó természetvédelmi egyezmény kidolgozását követeli az ENSZ biodiverzitással foglalkozó 2021 májusi csúcstalálkozóján.