A lábadozó betegek ellenanyagban gazdag vérplazmája nem csökkenti a halálozási arányt és a betegség súlyosra fordulását sem sikerült vele megakadályozni - derül ki egy Indiában végzett kutatás pénteken ismertetett eredményéből.

Donald Trump amerikai elnök augusztusban történelmi áttörésnek nevezte a vérplazmás kezelést, ám a mintegy 400 Covid-19-es beteg bevonásával végzett esettanulmány ezt nem látszik alátámasztani. A kezelés sürgősségi alkalmazását az Egyesült Államok és India is engedélyezte.

A British Medical Journal című orvosi szaklapban megjelent tanulmány szerint "a vérplazma kis hatással van arra, hogy a betegek megszabaduljanak a vírustól, de ez arra nem elegendő, hogy felépüljenek a betegségből" - állapította meg Simon Clarke, a readingi egyetem mikrobiológus szakértője. "Egyszerűen fogalmazva: nincs gyógyító hatása" - tette hozzá Clarke.

Ian Jones, a readingi egyetem virológusa, aki szerint

a vérplazmás kezelés akkor lehet hatásos, ha valaki a megfertőződést követően nagyon rövid időn belül megkapja, ezért azt javasolta, hogy olyanokon végezzenek vérplazmás kezelési kísérleteket, akiket frissen diagnosztizáltak a fertőzéssel.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy továbbra is az a legbiztosabb, ha az emberek védekeznek a fertőzés ellen, és nem kapják el a vírust.

A kísérletet 464, közepesen súlyos tüneteket mutató Covid-19-es beteggel végezték, akiket két csoportra osztottak. Az egyik csoport vérplazmát és szabványos orvosi ellátást kapott, míg a kontrollcsoport nem kapott plazmát, csak hagyományos ellátást. Hét nap után a plazmával kezelt betegek egyes tünetei enyhültek, és az ellenanyagok nagyobb arányban semmisítették meg a vírust a szervezetükben, de 28 nappal később a két csoportban nem volt különbség a halálozási arány és betegség súlyosbodása között.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!