A brucellózis egy baktérium által terjesztett betegség, Magyarországon sem ismeretlen – mondta az InfoRádiónak az Állatorvostudományi Egyetem tanára annak kapcsán, hogy egy kínai városban több mint négyezer ember fertőződött meg, miután egy nem megfelelően fertőtlenített gyógyszeripari üzemből kijutott a kórokozó.

A brucella abortus nevű baktérium okozhat szarvasmarha brucellózist, míg a brucella suis a sertést betegítette meg.

"Mindkét állatfajban heveny formában vetéléssel járt, idült formában pedig ízületi gyulladás, csontdeformitás jelentkezett" – mondta a szakember. Mivel a betegség részben nagy gazdasági jelentőségű, részben pedig az ember is fogékony rá, ezért mentesítési programok indultak Magyarországon is az 1960-as évektől, aminek eredményeképpen

1985-re sikerült az ország mentességét elérni.

Az embernél is meg kell különböztetni a heveny és az idült tüneteket.

"A heveny tüneteket a betegség eredeti elnevezése, a máltai láz fejezi ki a legjobban, mivel ez ebben a formában egy nagyon magas, hullámzó lázzal járó megbetegedés" – mondta Fodor László. Estére általában nagyon megemelkedik a beteg hőmérséklete, éjszaka jelentős izzadással jár, majd reggel viszonylag jó állapotban kezdi újra a napot. Aztán az egész újra ismétlődik, napokon át, ami annyira kifárasztja a beteget, hogy munkaképtelen lesz.

"Ez a baktérium képes arra, hogy visszahúzódjon az ízületekbe, nyálkatömlőkbe és ínhüvelyekbe, és ezzel idült ízület-, ínhüvelygyulladásokat okozzon" – mondta a szakember, hozzátéve, hogy ez valamikor tipikusan állatorvosi betegség volt.

A gyógykezelés kulcsa, hogy a heveny szakaszban kell folytatni, méghozzá viszonylag nagy mennyiségű és hosszan adagolt antibiotikummal.

"Az idült forma gyógykezelése meglehetősen szerény sikerekkel jár, sántítás és különféle mozgászavarok nagyon könnyen visszamaradnak" – mondta Fodor László.

Emberben vagy a fertőzött állatokkal való közvetlen érintkezés útján terjed a brucellózis-fertőzés, vagy pedig a fertőzött állat tejének fogyasztásával. Emberről emberre azonban nem terjed, a szakirodalom mindössze egy-két kivételes esetet ismer.