Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: A T. hydroides vadászat közben. (Emma Finley-Jacob)

Megfejtették egy rejtélyes ősi lény titkát

A zsiráfnyakú Tanystropheus nembe tartozó őslények sok fejtörést okoztak a paleontológusoknak – még azt sem tudták, hogy a szárazföldön vagy a vízben éltek.

A Zürichi Egyetem (UZH) vezetésével folyt kutatásban fejlett számítógépes technológia segítségével fejtették meg a titkot, hogy vajon vízben vagy szárazföldön éltek-e 242 millió éve a különleges állatok.

A Stephan Spiekman vezette nemzetközi kutatócsoport az úgynevezett szinkrotronsugárzású mikrotomográfiát alkalmazta, hogy koponyatöredékekből a hosszú nyakú dinoszauruszok életmódjára következtethessenek.

Két fontos felfedezést tettek. Világosság vált egyrészt, hogy a Tanystropheus nembe tartozó élőlények vízi állatok voltak, bár nem túl mozgékonyak: hosszú nyakuk segítségével a meglehetősen lassú úszók rejtekhelyükről kikémlelték zsákmányukat, majd észrevétlenül közel kerültek hozzá.

A Tanystropheus mérete az emberhez viszonyítva. (Spiekman, et al., Current Biology, 2020)
A Tanystropheus mérete az emberhez viszonyítva. (Spiekman, et al., Current Biology, 2020)

Másrészt egy régi tévedést is korrigáltak a szakértők: a svájci-olasz határon talált egyik leletről kiderült, hogy nem egy fiatal állatról van szó, hanem egy különálló, kisnövésű fajról.

A két változat a táplálékkínálat optimális kihasználása érdekében alakulhatott ki. A nagyok a nagyobb zsákmányállatokat, például polipokat ettek, a kisebbek pedig a "könnyebben kezelhetőeket", például garnélarákot.

A koponya szinte teljes háromdimenziós rekonstrukciója alapján a kutatók arra jutottak, hogy a Tanystropheus koponyáján a vízi életmódhoz való alkalmazkodás több jelentős jele megmutatkozik. Az orrnyílások az orr felső részén helyezkedtek el, csakúgy, mint a krokodiloknál. A fogak hosszúak és íveltek voltak, tehát tökéletesek arra, hogy a csúszós prédát, például halakat és tintahalakat fogva tartsák. A végtagokon és a farkon azonban hiányzott a hidrodinamikai alkalmazkodás jele, ebből arra következtetnek, hogy nem voltak különösen jó úszók ezek az állatok.

Tanystropheusoktól származó maradványokra elsősorban a Lugano közelében lévő Monte San Giorgio hegyormon bukkantak, a fosszíliák lelőhelye az UNESCO világörökség részét képezi. Erről a lelőhelyről két Tanystropheus-faj ismert a fosszíliák alapján: egy kis és egy nagy méretű. Eddig úgy vélték, hogy a két egyed ugyanazon fajba tartozik, csak egyikük egy fiatal, másikuk egy felnőtt állat.

Az új kutatási eredmények ellentmondanak az eddigi feltételezéseknek, a nagy példánytól származó rekonstruált koponya jelentősen különbözik a kisebb koponyától.

A tudósok eredményeikről a Current Biology című tudományos folyóiratban számoltak be.

Címlapról ajánljuk
Diákmunka ősszel: kiderültek a leggyakoribb munkatípusok és az órabérek

Diákmunka ősszel: kiderültek a leggyakoribb munkatípusok és az órabérek

Több mint 100 ezer új hallgató érkezik idén ősszel a felsőoktatásba, ami a tanévkezdéssel együtt jelentősen átalakíthatja a diákmunkapiacot. A Mind-Diák Szövetkezet szerint a diákok a nyári időszaknál kevesebb órát vállalnak majd, ugyanakkor a hosszú távú gyakornoki programok többsége változatlanul működik tovább, és egyre fontosabb szerepet kapnak a szakmai tapasztalatot nyújtó pozíciók.

Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban

A globális felmelegedés mellett Európa még az átlagosnál is jobban melegszik, méghozzá megállíthatatlanul, az 1980-as évek óta – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza, akik a miértekről is részletesen szóltak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Tisza-kormány: 10 millió forinthoz jutnak a magyar kkv-k, az autópálya-koncesszió lesz a következő dominó

Tisza-kormány: 10 millió forinthoz jutnak a magyar kkv-k, az autópálya-koncesszió lesz a következő dominó

Kapitány István gazdasági és energetikai tárcavezető szombaton bejelentette, hogy a Ganz Ábrahám gazdaságfejlesztési program keretében a kormány 4+4 milliárd forint összegű kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támogatást folyósít mintegy 800, döntően mikro- és kisvállalkozás számára. Az úgynevezett 5+5 konstrukcióban minden érintett vállalkozás 10 millió forint extra forráshoz jut. A kabinet emellett az autópálya-koncesszió 35 éves szerződését is vizsgálni kezdi, Magyar Péter szerint ez lesz a kormány következő lépése a dohány- és kaszinó-koncessziók radikális átalakítása után.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×