Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Nyitókép: Forrás: Pexels.com

Bebizonyították, hogy a kutyák tudják, hogy mit csinálnak

A kutyák képesek visszaemlékezni az általuk korábban végrehajtott akciókra, vagyis tudatában vannak bizonyos cselekvéseiknek, derül ki az ELTE Etológia Tanszék Scientific Reports folyóiratban publikált legújabb kutatásából.

A visszaemlékezésben és a műveletek ismételt végrehajtásában az úgynevezett epizódikus memória játszik fontos szerepet. Az epizódikus memória az olyan múltbeli események visszaemlékezésére való képesség, amikor az alany nem tudja előre, hogy a későbbiekben szüksége lesz az adott történés felidézésre. Ha például valaki megkérdezi, mivel telt a hétvégénk, a válaszadáshoz fel kell idéznünk az aznapi tevékenységeinket lépésről lépésre, hogy összeálljon az eseménysor.

Embereknél az ilyen típusú memóriát az öntudattal hozzák összefüggésbe, hiszen visszaemlékezéskor az alany „mentális időutazás” során az elméjében újra játssza az eseményeket, a korábban átélt személyes élményeit. – olvasható az ELTE Etológia Tanszék közleményében.

A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy

a kutyák is képesek reprezentálni és emlékezni a saját cselekedeteikre.

„A saját akciók mentális reprezentációinak vizsgálata non-verbális fajoknál (vagyis az emberen kívüli állatoknál) nagy kihívást jelent, mivel nem tudjuk egyszerűen megkérdezni őket, hogy emlékeznek-e arra, amit tettek. Azonban az újonnan kidolgozott módszerünk segítségével tulajdonképpen most mégis feltehettünk egy ilyen kérdést a kutyáknak” – magyarázta Claudia Fugazza, a tanulmány vezető kutatója.

A parancsszó megtanítása

Egy speciális tréning keretén belül a kutatók 10 kutyát képeztek ki arra, hogy parancsszóra ismételjék meg előző akciójukat. Például a gazda egy a kutya számára már ismert parancsszót adott ki, kérte, hogy ugorjon egyet, majd kiadta a megismétlésre vonatkozó utasítást („Ismét!”), amire a kutyának újra ugrania kellett. „Azzal, hogy a különböző teszthelyzetek során olyan tevékenységek ismétlésére utasítottuk a kutyákat, amelyeket eddig nem tanultak, lényegében az »Emlékszel arra, hogy mit csináltál az előbb?« kérdést válaszolták meg” – mondta Fugazza. A tréning során ezt a módszert alkalmazták a kutyák számára már előzőleg ismert más akciók esetében is.

Az epizódikus memória tesztelése

Azért, hogy vizsgálhassák a kutyák saját akcióikra vonatkozó epizódikus-jellegű memóriáját, a kutatók megnézték, hogy képesek-e megismételni saját cselekvéseiket olyan mindennapi helyzetekben is, amikor nem kaptak semmilyen előzetes parancsszót, így nem várták az ismétlésre való utasítást sem. A teszt során a gazda egy kanapén olvasott, úgy téve, mintha nem figyelne a kutyájára. Azonban, amint a kutya olyan spontán tevékenységet végzett, ami jól körülírható (például ivott a tálkájából), a gazda rögtön kiadta az „Ismét!” vezényszót.

Egy hasonló, szintén a kutyák számára váratlan helyzetben néhány új tárgyat mutattak be nekik (egy plüss játékot, egy állat szobrocskát, egy ládát és egy játékbabát), amíg a gazdájukkal sétáltak. „Arra számítottunk, hogy a kutyák megvizsgálják, és valamilyen cselekvést végeznek a tárgyakkal, amire később emlékeznek majd, mikor arra kérik őket, hogy ismételjék azt meg” – magyarázta Pongrácz Péter, etológus, a tanulmány társszerzője.

A kutyák tudatában vannak cselekvéseiknek

A tesztek során a kutyák 70 százalékos sikerrel emlékeztek és ismételték meg sikeresen az előző cselekvésüket, amikor az „Ismét!” parancsszó azonnal elhangzott a spontán akció után. Amikor a parancsszó késleltetéssel érkezett, a kutyák sikeressége fokozatosan csökkent, de még egy óra elteltével is 30-40 százalék között maradt. „Mivel a kutyák nem várták a parancsszó elhangzását, így nem volt lehetőségük előzetesen kialakított és megerősített válaszra. Hiszen ezek

a spontán cselekvések nem voltak tréningezve, így az epizódikus-jellegű memóriájukra kellett, hogy támaszkodjanak”

– világít rá Pogány Ákos, etológus, a tanulmány társszerzője.

Miklósi Ádám, Etológia Tanszék vezetője, a tanulmány társszerzője összegezte az új eredményeket: „A tanulmány elsőként bizonyította, hogy a kutyák tudatában vannak cselekvéseiknek, fontos előrelépést téve az önreprezentáció komplexitásának és evolúciójának megértésében. Sőt, talán ez a kutyákról való gondolkodásunkon is változtat, hiszen már tudjuk, hogy képeznek mentális reprezentációkat az aktuális cselekvéseikről így, legalábbis bizonyos mértékig,

tudatában vannak annak, hogy mit csinálnak.”

A kutatáshoz készült videóabsztrakt alább tekinthető meg:

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×