INFORÁDIÓ 
2020. február 22. szombat
Gerzson

őslénykutatás

paleontológia

tudomány

Dictyothyropsis vogli , a Mecsekben feltárt, mintegy 130 millió éves őskörnyezetből, különleges tulajdonságokkal rendelkező, eddig ismeretlen fosszilis ősmaradványfajok, a pörgekarúak (brachiopodák) egy példánya a Magyar Természettudományi Múzeum föld és őslénytárában 2019. december 17-én. A pörgekarúak ma is élő külső, meszes vázzal rendelkező, kagylókra emlékeztető, de azokkal rokonságban nem álló, néhány centiméteres nagyságú tengeri élőlények, melyek a földtörténet ókorában akkora jelentőséggel bírtak, mint ma a kagylók. A ma ismert kagylók a földtörténeti középkor kréta időszakától kezdve kiszorították a brachiopodákat eredeti élőhelyükről.

Magyarországon találtak különleges tulajdonságokkal ősmaradványokat - fotók

Infostart / MTI

Mintegy 130 millió éves őskörnyezetből, különleges tulajdonságokkal rendelkező, eddig ismeretlen fosszilis ősmaradványfajokat tártak fel a Mecsekben.

A felfedezésről a PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézete oktató-kutatójának, Bujtor Lászlónak és szerzőtársának, Vörös Attila Széchenyi-díjas tudósnak jelent meg publikációja Európa vezető őslénytani szaklapjában.

Az Új brachiopoda fajok a Mecsek hegységi Zengővárkonyból címmel a Cambridge University Press kiadványában, a Journal of Paleontology folyóiratban megjelent anyag nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő az intézmény szerint, magyar kutatók pedig első ízben publikáltak a rangos folyóiratban.

Budapest, 2019. december 17.
Vörös Attila őslénykutató (paleontológus), geológus, Széchenyi-díjas akadémikus a Mecsekben feltárt, mintegy 130 millió éves őskörnyezetből, különleges tulajdonságokkal rendelkező, eddig ismeretlen fosszilis ősmaradványfajok, a pörgekarúak (brachiopodák) egy példányával a Magyar Természettudományi Múzeum Föld- és Őslénytárában 2019. december 17-én. A pörgekarúak ma is élő külső, meszes vázzal rendelkező, kagylókra emlékeztető, de azokkal rokonságban nem álló, néhány centiméteres nagyságú tengeri élőlények, melyek a földtörténet ókorában akkora jelentőséggel bírtak, mint ma a kagylók. A ma ismert kagylók a földtörténeti középkor kréta időszakától kezdve kiszorították a brachiopodákat eredeti élőhelyükről.
MTI/Sóki Tamás
Vörös Attila őslénykutató (paleontológus), geológus, Széchenyi-díjas akadémikus a Mecsekben feltárt, mintegy 130 millió éves őskörnyezetből, különleges tulajdonságokkal rendelkező, eddig ismeretlen fosszilis ősmaradványfajok, a pörgekarúak (brachiopodák) egy példányával a Magyar Természettudományi Múzeum Föld- és Őslénytárában. MTI/Sóki Tamás

Bujtor László közölte, hogy a mintákat a zengővárkonyi Dezső Rezső-völgy mészkőrétegeiből gyűjtötték. A tudós szerint a felfedezés jelentősége, hogy a leírt új fajok is alátámasztják azt a korábbi kutatásai alapján feltárt tényt, hogy a mintegy 130 millió éves lelőhely különleges, világviszonylatban is figyelemreméltó őskörnyezet lehetett.

A kutatásban szereplő valamennyi brachiopoda faj példányai az átlagnál 30-70 százalékkal nagyobbak.

Mindez olyan, mintha valahol az érintetlen őserdőben ma olyan emberi populációt találnánk, amelynek tagjai 2,2-2,5 méter átlagmagasságúak lennének.

A brachiopodák ma is élő külső, meszes vázzal rendelkező, kagylókra emlékeztető, de azokkal rokonságban nem álló, néhány centiméteres nagyságú tengeri élőlények, melyek a földtörténet ókorában akkora jelentőséggel bírtak, mint ma a kagylók. A ma ismert kagylók a földtörténeti középkor kréta időszakától kezdve kiszorították a brachiopodákat eredeti élőhelyükről.

"Mivel ma csupán néhány száz fajuk él, míg százmillió évekkel ezelőtt több ezernyi, kutatásuk segít megérteni földtani múltunkat, tisztázni szerepüket a múlt élő rendszereiben, s ez segíthet megérteni a jelenben zajló földtani-biológiai folyamatokat is"

- közölte a kutató. A három leírt új faj egyike a Dictyothyropsis vogli, amelyet a terület tulajdonosa, Vogl Ferenc tiszteletére neveztek el, ő tette a kutatók számára lehetővé a gyűjtést. A másik, Zittelina hofmanni fajt Hofmann Károly néhai magyar geológusról nevezték el, ő ismerte fel elsőként a krétakori üledékeket a Mecsekben. A Smirnovina ferraria faj elnevezése pedig a zengővárkonyi kicsiny vasérctelepre utal.

Bujtor László elmondta, hogy a részeredmény egy hosszú, több évtizede zajló kutatás eddigi csúcspontja. Hozzátette, hogy újabb publikációk készülnek az általa gyűjtött anyag alapján, s azok ugyancsak rangos nemzetközi folyóiratokban kapnak nyilvánosságot hamarosan. Egy ilyen cikk megjelenésétől azt várják, hogy a szélesebb közönség is megismeri ezt a tudományos különlegességet és kutatásaik további finanszírozását vállalja egy szponzor.

Nyitókép: MTI/Sóki Tamás
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018