Infostart.hu
eur:
367.13
usd:
334.54
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Pixabay

Génmanipuláció menti meg a sör és a whisky kedvelőit

Az edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem kutatói megtalálták az árpának a szárazsággal szembeni ellenállásért felelős génjét. A klímaváltozás fokozódó hatásaitól rettegő mezőgazdászok fellélegezhetnek.

A kutatók öt éven keresztül tanulmányozták a sör- és whiskykészítésben is létfontosságú gabonát, és csaknem 39 ezer közül izolálták azt a szárazságnak ellenálló gént, amelynek erősebb kifejeződésével olyan árpa hozható létre, amely túléli a forró, száraz időszakokat - írja a Qubit.

A 2018-as adatokon jól látható, hogy mennyire komolyan érinti a felmelegedés a gabonaipart. A Heriot-Watt Egyetem élet- és földtudományi intézete szerint tavany nyáron nyolc százalékkal kevesebb árpa termett Nagy-Britanniában a hosszú forróság miatt, mint a korábbi évben.

"Elsőre nem hangzik soknak, de

amikor 7,6 millió tonnáról 6,9 millió tonnára csökken a terméshozam, az óriási veszteség"

- magyarázta az intézet egyik kutatója.

A kutatást a skót kormány mellett a Skót Whisky Szövetség (SWA) is finanszírozta. Nekik nélkülözhetetlen a gabona, hiszen 90 százalékban skóciai árpából gyártják a whiskyt. A BBC szerint a skót whisky-piac több milliárd font értékű, és közel tízezer embernek ad munkát, ebből kifolyólag a whisky árának és elérhető mennyiségének ingadozása nem egy elhanyagolható probléma.

A génszerkesztett árpáról a kutatás vezetője elmesélte, hogy

a kísérleti növényeknek megvan az a képességük, hogy sokkal több vizet tudnak megőrizni,

mivel az apró pórusok, amelyeken keresztül a víz távozik a növényből, sokkal szűkebbek. Ezenkívül a szerkesztett gén olyan géneket is aktivál, amelyek megvédik a gabonát a hőstressztől, valamint segítik, hogy vízhiányos időszakban is tovább nőjön.

A kutatók szerint a legjobb, hogy az általuk izolált gén a gabonán kívül minden növényfajtában megtalálható, így a növénytermesztők útmutatóként használhatják majd a kutatásukat, hogy olyan növényeket alkothassanak, amelyek magas hőmérséklet és csapadékhiány mellett is meg tudnak nőni.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Profit a kiégés pengeélén: a vállalatoknak nagyon megéri a megelőzésbe fektetniük

Profit a kiégés pengeélén: a vállalatoknak nagyon megéri a megelőzésbe fektetniük

A munkavállalói kiégés megelőzése ma már nem pusztán HR-feladat, sokkal inkább a vállalatok versenyképességét meghatározó üzleti kérdés. A HR (R)EVOLUTION 2026 konferenciájának szakértői arra világítottak rá, hogy a támogató munkahelyi közösség, az egyénre szabott belső motiváció feltérképezése, valamint a tudatosan beiktatott karrierszünet (sabbatical) egyaránt kulcsfontosságú a dolgozók mentális egészségének és hosszú távú munkaképességének megőrzésében - írja a Pénzcentrum az eseményről szóló beszámolójában.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×