A szakemberek 2018 végén bukkantak rá véletlenül az eddig ismeretlen teremre, amikor az Aranypalota 150 terme egyikének restaurálásához állítottak fel állványzatot. Ennek tetejéről felfedeztek egy nyílást, amely a számukra eddig ismeretlen terembe vezetett - közölte Alfonsina Russo, a Colosseum Régészeti Park igazgatója közleményben.

A régészek a Szfinx-terem nevet adták a helyiségnek, mivel "mintegy 20 évszázadon át sötétségben volt. A terem az első évszázad hatvanas éveinek légkörét hozza el hozzánk. A terem falán talált freskók jól láthatóak és jó állapotban maradtak fenn" - tette hozzá.

A terem fehér falain elegánsan megfestett különleges, dinamikus vörös figurák, köztük egy karddal és pajzzsal ábrázolt istennő, egy párduc, kentaurok, madarak és egy szfinx, valamint hangszerek, továbbá zöld, sárga és vörös színű virágfüzérek láthatók.

Néró császár a Róma egy részét, köztük első palotáját, a Domus Transitoriát elpusztító tűzvész után, 64-ben építtette az Aranypalotát a Colosseum szomszédságában. Halála után a kertekkel övezett palota műkincseit széthordták, és a földdel feltöltött területre fürdőt emelt Traianus császár. Csak a reneszánsz korban bukkantak rá, kezdetben barlangnak hitték.

A feltárt Domus Aureát 2000-ben megnyitották a látogatók előtt, de a gyakori omlások miatt később bezárták. 2014-ben újranyitották a helyreállítás alatt álló épületegyüttest.

A Domus Transitoriát 10 éves munkával állították helyre, idén tavasszal nyílt meg a látogatók előtt.