INFORÁDIÓ 
2019. április 23. kedd
Béla

kis jégkorszak

klímaváltozás

gyarmatosítás

amerika

Klímaváltozást okozott az amerikai őslakosok legyilkolása

Klímaváltozást okozott az amerikai őslakosok legyilkolása

Infostart / MTI

A kutatók kis jégkorszakként emlegetik azt a 15-16. századi jelentős lehűlést, amely Európára olyan teleket hozott, hogy London folyója, a Temze rendszeresen befagyott.

Egy friss tanulmány szerint az amerikai őslakosok legyilkolása miatt a földek műveletlenül maradtak, a területek elvadulása pedig mind a légköri szén-dioxid mennyiségére, mind a Föld felszíni hőmérsékletére hatással volta a 15. század végén. Az európaiak letelepedése után hatalmas kiterjedésű mezőgazdasági területek maradtak műveletlenül, amit visszahódítottak a gyorsan növő fák és más növények.

A University College London (UCL) tudósai szerint az új növényzet elegendő mennyiségű szén-dioxidot vont ki a légkörből, hogy végül a globális hőmérséklet lehűlését okozta.

Ezt az időszakot - a 15-16. századot - a történelemkönyvek kis jégkorszakként emlegetik.

A jelenség Európára olyan teleket hozott, hogy London folyója, a Temze rendszeresen befagyott.

A kutatócsoport elemzett minden fellelhető adatot a Kolumbusz előtti Amerika népességéről. Ezután megvizsgálták, hogy változtak a számok a hódítást követő évtizedekben, amikor a behurcolt, addig ismeretlen betegségek - többek között a himlő, a kanyaró - behurcolása miatt járványok törtek ki, pusztított a rabszolgaság és a háborúk, civilizációk omlottak össze.

Az UCL kutatóinak becslése szerint

a kontinensen 60 millió ember élt a 15. század végén, a Föld népességének nagyjából 10 százaléka, számuk száz év alatt 5-6 millióra zuhanhatott.

A tudósok kiszámolták, mekkora földterületet műveltek az őslakosok és ebből mennyi maradhatott művelés nélkül az elnéptelenedés után. Azt is kalkulálták, milyen hatása lett volna, ha ezt a területet visszahódítja a szavanna és az erdő.

A föld nagyságát 56 ezer négyzetkilométerre becsülték, ez nagyjából egy mai franciaországnyi terület. A visszatérő szavannák és erdők olyan mennyiségű szén-dioxidot vonhattak ki a légkörből, hogy koncentrációja 7-10 ppm-mel (milliomod térfogatrész) csökkenhetett.

"Ma nagyjából évente 3 ppm szén-dioxidot bocsátunk ki, tehát hatalmas mennyiségű gázt szívhattak magukba a visszatérő növények.

Az az érdekes, hogy a természetes folyamatok önmagukban hoztak ugyan egy kis lehűlést, ám ennek dupláját okozta a népirtás generálta szén-dioxid-csökkenés"

- mondta Mark Maslin, a tanulmány társszerzője.

Az Amerika gyarmatosítása alatt folyó szén-dioxid-csökkenést egyértelműen bizonyítják az antarktiszi kőzetminták. A buborékokban talált gáz atomösszetétele erősen arra utal, hogy a csökkenés a földműveléssel kapcsolatos folyamatok miatt mehetett végbe. Az UCL kutatóinak hipotézisét alátámasztják Amerika korom- és pollenüledékei is.

Nyitókép: Pixabay
A címlapról ajánljuk

Dárdai Pál hazatér

Újabb információkat osztott meg jövőjéről Dárdai Pál. A Hertha BSC magyar vezetőedzője viheti...
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018