Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Nyitókép: pixabay

Életet hosszabbíthat az új terápia

Egy új gyógyszer és a hormonterápia kombinációja meghosszabbíthatja az előrehaladott mellrákban szenvedő nők életét.

Az eredményről szóló tanulmányt ismertető BBC News beszámolója szerint a palbociclib gyógyszerrel és hormonterápiával kezelt előrehaladott állapotú emlőrákos betegek tíz hónappal tovább éltek, mint a csak hormonterápiát kapó páciensek.

A kombinált kezelés a gyakran súlyos mellékhatásokkal járó kemoterápia megkezdésének időpontját is kitolta.

A szakértők szerint a kísérlet előzetes eredményei nagyon bíztatóak. Ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy ez a kombinált kezelés sem gyógymód, és nem minden esetben eredményes.

A klinikai kísérlet kontrollcsoportja placebót kapott a palbociclib helyett, hogy kiderüljön, a gyógyszer és a hormonterápia kombinációja működik-e az előrehaladott emlőrákos eseteknél. A kísérletben 521 olyan beteg vett részt, akinek előrehaladott, ösztrogén receptor pozitív mellrákja volt, és daganatukban nem volt jelen a HER2 gén.

Az ösztrogén receptor pozitív mellrák az emlődaganatok leggyakoribb formája, az esetek 70 százalékát teszi ki.

A londoni Rákkutató Intézet és a Royal Marsden NHS Alapítvány tudósai által vezetett kutatás azt vizsgálta, hogy milyen hatása van a palbociclibnek a betegek élettartamának meghosszabbítására, és vajon lehetővé teszi-e a kemoterápia elhalasztását.

Az elemzés eredményei szerint azoknál a nőknél, akiknek tumora korábban jól reagált a hormonterápiára (521 nő közül 410-nél), a kezelés tíz hónappal meghosszabbította a túlélést, és így átlagosan 39,7 hónapra nyújtotta ki, míg azoknál, akik a fulvestrant hormonkezelés mellett placebót kaptak, az átlagos túlélés időtartama 29,7 hónap volt.

Ugyanakkor a kombinált kezelés nem hosszabbította meg a túlélési időtartamot azoknál a pácienseknél, akik korábban nem reagáltak jól a hormonterápiára.

A kísérlet után három évvel a palbociclib és fulvestrant-kombinációval kezelt betegek 49,6 százaléka volt életben, a csupán fulvestranttal kezelteknek pedig a 40,8 százaléka.

A kombinált kezelésben részesült nőknél kilenc hónappal később kellett elkezdeni a kemoterápiát. Nicholas Turner professzor, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy az utóbbi két évtizedben a palbociclib jelentette az egyik legnagyobb előrelépést az előrehaladott állapotú mellrákos páciensek kezelésében. A tudós kiemelte, hogy

ez a célzott kezelés sokkal barátságosabb a kemoterápiánál, és lehetővé teszi, hogy a nők minél tovább folytathassák normális életüket.

A palbociclib jelenleg az Egyesült Királyságban azoknál az ösztrogén receptor pozitív emlőrákos nőknél alkalmazható, akiket a betegség átterjedése után diagnosztizáltak. A tanulmány szerzői azt akarják elérni, hogy azok is megkaphassák, akiknek emlődaganatát korábban hormonterápiával kezelték.

A tanulmányt a New England Journal of Medicine folyóiratban publikálták, eredményeit pedig az Európai Orvosi Onkológiai Társaság müncheni kongresszusán is ismertették.

Címlapról ajánljuk
40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×