INFORÁDIÓ 
2019. december 8. vasárnap
Mária

fizikai nobel-díj

lézer

kroó norbert

Párizs, 2018. október 2.Az École Polytechnique által közreadott, 2015. november 2-án Párizsban készített kép Gerard Mourou francia tudósról, aki 2018. október 2-án Arthur Ashkin amerikai és Donna Strickland kanadai tudóssal megosztva kapta az idei fizikai Nobel-díjat a lézerfizika területén elért úttörő eredményeikért. (MTI/AP/École Polytechnique/Jeremy Barande)

Magyar szála is van a fizikai Nobel-díjnak

Az optikai csipeszek megalkotásáért Arthur Ashkin, a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásának kidolgozásáért pedig Gérard Mourou és Donna Strickland kapja idén a fizikai Nobel-díjat. A lézerfizikai felfedezésekről Kroó Norbert fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja beszélt az InfoRádiónak

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia stockholmi bejelentése szerint Arthur Ashkin az optikai csipesz megalkotásáért és az eszköz biológiai rendszerekben való alkalmazásáért, Gérard Mourou (a képen) és Donna Strickland pedig a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásának kidolgozásáért részesül a legrangosabb tudományos elismerésben.

Az indoklás szerint az idei kitüntetettek forradalmasították a lézerfizikát. Rendkívül kicsi precíz eszközök megalkotásával új kutatási területek nyíltak meg nemcsak az orvostudományban, hanem az iparban is.

„Egy olyan óra, amely ezt a lézer lehetőséget használja ki, és figyelembe veszi az Einstein-féle relativitáselméletből fakadó korrekciókat, olyan pontos, hogy egy másodpercnél kisebb hibát követ el a világegyetem teljes létezése, vagyis 13,7 milliárd év alatt” – mondta a felfedezések jelentőségéről Kroó Norbert fizikus.

Az MTA tagja kiemelte:

ez teszi lehetővé, hogy már akár centiméterre pontos GPS-eink legyenek.

A lézerfizikai kutatások másik irányáról is beszélt. Mint kifejtette: ha egyre rövidebb impulzust alkotunk, akkor egyre nagyobb csúcsintenzitást tudunk elérni, olyat, amivel bele lehet avatkozni az atomok viselkedésébe és az anyag tulajdonságaiba.

Mourou ezen kutatásának magyar kötődése is van. A francia tudóstól származik annak a lézercsaládnak az ötlete, aminek egyik eleme Szegeden, másik kettő Prágában és Bukarestben van.

Ezek a lézerek vadul bele tudnak avatkozni az anyag viselkedésébe,

és ennek sok gyakorlati alkalmazásuk is van – emelte ki az MTA tagja.

Az Arthur Ashkin által megalkotott optikai csipeszt is sok területen lehet használni. Több úton vezetik össze a fényt, és ahogy összefut, olyan hatása van, hogy részecskét megfog és ott tart – közölte Kroó Norbert, hozzátéve, ehhez nem kellenek olyan nagy lézerintenzitások, mint a másik esetben.

Nyitókép: MTI/AP/École Polytechnique/Jeremy Barande

Kapcsolódó hang

Kroó Norbert
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018