A Mars Express európai űrszonda radarja úgy érzékelte, hogy a bolygó déli féltekéjén, a pólussapka közelében egy jeges, poros réteg alatt, 1,5 kilométer mélyen cseppfolyós halmazállapotú víz van. Már 2012 óta hatékony volt a megfigyelés, azonban az eredmény publikálásához további mérésekre volt szükség.

„Hogy ez mennyire változtatja meg az élet lehetőségét, azt egyelőre nem lehet pontosan megmondani” – hangsúlyozta Keresztúri Ákos. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa hozzátette:

először azt kell kideríteni, valóban vizet találtak-e, és az milyen kiterjedésű, milyen geológiai kontextusban van.

Ezt követően lehet megmondani, hogy mikortól lehet ott. Ezért az élet lehetősége szempontjából most még komoly következtetést nem lehet levonni. Ráadásul mivel a jelenlegi projekt épp véget ér, ezért egy következőt kellene indítani azzal a céllal, hogy pontosítsák a méréseket - mondta a szakember.

Nem kizárt, hogyha itt valóban egy vékony vízréteg van a jég alatt, akkor máshol is van ilyen. Léteznek a Marson olyan területek, ahol a jég és a kőzet határfelülete közelebb van a felszínhez, nem pedig másfél kilométer mélyen, ezeknél is érdemes lehetne ilyen vízrétegeket keresni – fogalmazott a Keresztúri Ákos. Erre a szakember szerint egy másik, SHARAD nevű radar lehet alkalmas, amit egy amerikai űrszonda hordoz.

A következő lépés tehát az ilyen "tavak" felkutatása lehet.

Különleges élőlények?

„Elméletileg lehetséges” – reagált Keresztúri Ákos arra a kérdésre, hogy lehetnek-e mikroorganizmusok a Marson talált vízben, hiszen például az Antarktisz jégpáncélja alatt elterülő Vosztok-tóban is találtak különleges élőlényeket. Igaz, abban jelentős mennyiségű víz van, míg a most felfedezett marsi régióról ez nem mondható el.

Bár a Naprendszer negyedik bolygója sok mindenben különbözik a Földtől, mégis érdemes komolyan vizsgálni rajta az élet lehetőségét – hangsúlyozta az MTA munkatársa. Hozzátette: ha ilyen víztestek az égitest felszíne alatt egykor nagyobb térfogatban, tartósan előfordultak, akkor nem kizárt, hogy az élet kialakult bennük.

„Egy hideg, magas ásványisó-tartalmú vízben nem igazán kedvező az élet a számunkra ismert létformáknak, de kizárni sem lehet a lehetőséget”

– emelte ki.

Mivel ez az expedíció a vége felé közeledik, ezért a további vizsgálathoz szükséges műszereket a következő időszak űrszondáinak kell a Marsra vinnie. Keresztúri Ákos megjegyezte: elképzelhető, hogy tíz éven belül lesz olyan eszköz, mely a Mars mélyében található potenciális vízréteget részletesebben tudja vizsgálni.