Az erdőirtás megállítása, az erdők fenntartható kezelése, a leromlott állapotú erdők és az erdőtakaró helyreállítása világszerte mind fokozott intézkedést igényelnek, hogy elkerülhessük a bolygónk és az emberiség számára esetlegesen káros következményeket – olvasható a FAO 2018-as „A világ erdeinek helyzete” kiadványában.

Fenntartható erdőgazdálkodás

Nagyon fontos szerepe van az erdőknek az ivóvízkészletek és az élelmezés terén is, és a világ szegényeinek nagy része is sokszor az erdőkre van hagyatkozva a megélhetéshez, a túléléshez - mondta a jelentéssel kapcsolatban az InfoRádiónak Plántek Lea, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet európai és közép-ázsiai irodájának kommunikációs kapcsolattartója.

"Jelenleg a bolygónk egyharmadát borítják erdők. Tavaly adtuk hírül azt a pozitív fejleményt, hogy lassult az erdőirtás mértéke, de még mindig fogyatkozóban vannak az erdős területek.

A fenntartható erdőgazdálkodás egy átfogó koncepció, ami arról szólna, hogy az erdőkben élő ökoszisztémát - az erdők adnak otthont a földi biológiai sokféleség kétharmadának - megőrizzük, azzal együtt, hogy az ott élő emberek profitáljanak az erdőből, megoldást jelentsen az energiaszükségleteikre, illetve élelmiszerforrásként is szolgáljon számukra" - magyarázta Plántek Lea.

Sok szerepben támogatják az emberiséget

A fák és erdők közismert jótékony hatásuknál lényegesen nagyobb mértékben járulnak hozzá életünkhöz:

kulcsfontosságúak az élelmezésbiztonság, az ivóvíz, a megújuló energiaforrások és a vidéki térségek megélhetése, valamint a fenntartható mezőgazdaság tekintetében.

A fejlődő országokban a vidéki háztartások jövedelmének mintegy 20 százaléka keletkezik az erdők által – egyes országokban ez a szám még nagyobb –, továbbá tüzelőanyagot biztosítanak a főzéshez és a fűtéshez minden harmadik ember számára a világon.

Ivóvíz az erdőkből, fa a fűtéshez, élelemgyűjtés Európában is

A fenntartható erdőgazdálkodás elengedhetetlen a világ víz- és energiaigényéhez, hangsúlyozza a jelentés. A világon minden ötödik ember életében fontos szerepet játszanak az erdők, nemcsak mint faanyag-forrás, hanem mint az élelem, a jövedelem, és a változatos táplálkozás garanciái.

Számos nagyváros, így például Bécs, Tokió, Johannesburg és Bogota ivóvizének jelentős része védett erdőkből érkezik. Az Amerikai Egyesült Államokban 180 millió ember iszik az erdőkből kinyert vizet.

A fa tüzelőanyagból nyert megújuló energia mennyisége megegyezik a nap-, víz- és szélenergia együttes energiamennyiségével, illetve 29 ország elsődleges energiaellátási igényének több mint felét fedezi, jellemzően a szubszaharai Afrikában.

A mélyszegénységben élők 40 százaléka, mintegy 250 millió ember él erdős, szavannás területeken. De Európában is minden negyedik ember gyűjt élelmet, például bogyós gyümölcsöket az erdőkből.

A nem faanyagból származó erdei bevételek 88 milliárd dollár bevételt hoznak globálisan, de a valódi összeg még ennél is nagyobb lehet. Az erdészeti-erdőgazdálkodási szektor évente 45 millió embernek ad munkát és megélhetést – és az árnyékgazdaság ebbe még nincs is beleszámolva.

Van pozitív példa is

Bár a munka java még hátra van, a kiadvány több pozitív példát is hoz a nagyobb tudatosság és a fenntartható módszerek terjedésére az erdőgazdálkodásban. Így például ma a papír több mint 56 százalékát hasznosítják újra, ez az arány csupán 25 százalék volt 1970-ben.

Az afrikai kisgazdálkodók harmada telepített fát a birtokára, amiből nemcsak jövedelme származik, de árnyékuk a talaj termőképességét is javítja.